Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 3. szám - Mózsi Ferenc: Nyílt levél egy csallóközi alapiskola igazgatójához
a kilencedik osztályt el nem végző, egészséges tanulók, a lemorzsolódók száma az országos átlagnál, a 18,7%-nál, mert..és itt ezernyi objektív akadályt sorolt fel. „Azért nem akar tovább tanulni a tanulók 47%-a, mert..és ismét az objektív akadályok hosszú sorát vonultatta fel. Persze, amikor beszélgetésünk során a hatodik osztálytól rendszeresen végzett pályaválasztási teendők felől érdeklődtünk, akkor már kevesebb szava volt. Amikor az iránt érdeklődtünk, hogy vannak-e iskoláján érdekkörök, vannak-e a tanulói könyvtárban ismeretterjesztő művek (pl. a Búvár könyvek], hogy hogyan, mennyire sikerült egy~egy tantárgyat megszerettetni a tanulókkal, s ezt hogyan kötötték össze a pályaválasztással, a szülőket meggyőző munkával, a szülői látogatásokkal, a pedagógiai propagandával, különböző előadásokkal, stb. — nem sok pozitívumról számolhatott be. Az Ön által vezetett iskola pedagógusi tevékenységéből sajnos, hiányzik az, ami az iskolát iskolává teszi: a tudás iránti vágy elültetése a fogékony gyermeki lélekbe, a tudás iránti tisztelet és szeretet meghonosítása az anyagilag már oly jól prosperáló község lakossága körében. Szilárd meggyőződésem, hogy Önből nem a rosszindulat beszélt, hanem egy kissé az önelégültség (vannak nálam rosszabbak; mit ellenőrizhetnek, stb....), a kényelem (a szülők így kívánják, minek a szülői látogatások, előadások; jól van ez így is) és nem utolsósorban az elvi felkészületlenség (a tudományosműszaki forradalom oktatásügyi vonatkozásai az Ön számára: fantazmagória). Ezért szóltunk Önhöz nyílt levélben azzal a reménnyel, hogy ezernyi járulékos, a pedagógiával nem rokon tevékenységét ezek után másodrangú kérdésként kezeli majd és minden energiáiéval igyekezni fog pedagógiai, iskola-vezetési, tanulói tovább tanulását elősegítő és lehetővé tévő feladatainak mind színvonalasabban eleget tenni. Ha az Ön által vezetett pedagógusok megtanítják tanulóikat tanulni, ha hozzászoktatják őket az önálló ismeretszerzéshez, és az ismeretek alkalmazásához, a könyvvel való bánásmódhoz, ha megszerettetik velük az egyes tantárgyakat, az iskolát, akkor bizonyára jobb végeredményeket tudnak majd felmutatni, s nem kell majd szégyenkezniök, hogy oly csúnyán elmaradtak össz-szlovákiai viszonylatban az iskolák legtermészetesebb feladat-teljesítésének versenyében. Mert a végeredmény a legfontosabb, s ez pedig a tanulók egész életre szóló tudásvágyának megalapozása, a művelődni vágyás, a többé, jobbá válás igényének megteremtése. Ez minden iskolai oktatás-nevelés köznevelési méretben mért eredményességének foka, a pedagógus fémjelzője és egyben a pedagógiai propaganda alapja és bázisa is. Erről már eddig is sokat beszéltünk. Ám a közeljövőben sokkal többet kell érdekében Önnek és minden igazgatónak tennie. Főleg pedig: az eddigi verbalisztikusan deklaratív-demonstratív módszerek helyébe az eredmények számszerűen kimutatható össz-szlovákiai arányszámait elérő eredményeit kell iskoláidnak produkálnia. Ezeket az igen könnyen ellenőrizhető és kézzelfoghatóan meggyőző érveket kell nemcsak Önnek, hanem minden iskolaigazgatónak a Csallóközben és a Mátyusföldön, Keleten és a Bodrogközben egyaránt felsorakoztatnia és tevékenységébe, a falu műveltségi szintje emelésébe, a pedagógiai propagandába beépítenie. A szerkesztő bizottság nevében: MÓZSI FERENC 77