Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 3. szám - Mózsi Ferenc: Nyílt levél egy csallóközi alapiskola igazgatójához
Nyílt levél egy csallóközi alapiskola igazgatójához Tisztelt Igazgató Kartárs! A sajtó visszhangzik a többettudás jelentőségének, a többé válás igényének hangoztatásától. Nincs pedagógiai konferencia, ahol el ne hangzanék: a tudományos-műszaki és ezzel kapcsolatban a gazdasági haladás jő vonatkozásaiban szabja meg az oktatás szükséges mértékét. Nincs pedagógus hazánkban, aki ne olvasta és hallotta volna ezerszer: az oktatás adott színvonala jelentősen bej oly ásol ja, sőt megszabja a gazdasági jejlődés jövőbeni ütemét és az elérhető fejlettségi szintet. Ma már tényekkel tudjuk bizonyítani, hogy a népgazdaság fejlődését akadályozza, ha az iskola nem biztosítja a művelt, képzett munkaerő-szükségletet. Külön tudományág született, az oktatásgazdaságtan, hogy rámutasson ezekre a kérdésekre. Äm hiába van országos tanítói konferencia, jelennek meg tanulmányok és hangzanak el meggyőző érvek, — ha süket fülekre találnak, ha az iskola gyakorlatában ezt kellőképpen nem érvényesítik, vagy nem tudják érvényesíteni... Miről is van szó? Arról, hogy iskolájában évente hozzávetőlegesen 50—55 15 éves ifjú végzi el az alapiskola kilencedik osztályát sikerrel. S mindezek ellenére már évek óta csak 8—9 gyermek megy az általános — vagy a szak- középiskolába tovább tanulni! Sőt, amikor ezt szemére vetették, azzal „érvelt“, hogy minek is küldené tanulóit el a faluból, amikor ott is jól keresnek, és ami a legfontosabb: „nem idegenednek el szülőfalujuktól, a mezőgazdaságtól, szüleiktől, stb....“ Önt nem érdekli az a sokszor elmondott és leírt tény, hogy falvainkon ma már az egyéni kisparcellás gazdaságok kollektív nagyüzemi gazdaságokká egyesültek, ami robbanásszerűen át kell hogy alakítsa az elkövetkező években a mezőgazdasági termelést és maga után kell vonnia a munka szakosítását. Ön ugyan elméletileg tisztában van azzal, hogy míg a kisüzemi parasztgazdaságok az univerzális „mindenhez értő“ munkáskezet igényelték, a modern nagyüzemi termelés az egyes munkafolyamatok elvégzésére több gépi és termeléstechnikai ismeretet, több tudást követel meg. Ön látja, mert látnia kell, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók általános és szakmai képzetlensége az egyik legfájóbb visszahúzó tényezője a munkatermelékenység emelésének, és mégis megalkuszik egy átmeneti kor pillanatnyi ellentmondásával, a fizetések nivellizációjából eredő fonák helyzettel. A több tudás, a nagyobb szakmai hozzáértés alapvető követelménye a fejlődésének. Erre kell elsősorban előkészítenie az iskolának tanulóit, mégpedig olyan arányban, ahogyan azt a társadalom megköveteli. Ez a tanító legelemibb kötelessége. Amikor azt kifogásoltuk, hogy iskolájából 17%—19%-nyi gyerek tanul csak tovább, azzal védekezett, hogy „vannak ennél még sokkal rosszabb iskolák is“, és szinte lélegzetvétel nélkül sorolta a környék iskoláit. Ön szerint ' egyik sem érte el a szlovákiai átlagot: egyik iskolából sem ment a kilencedik osztályt sikerrel elvégző tanulók 47%-a az érettségit nyújtó középiskolákba tovább tanulni. Tehát ismerte az országos átlagot, tudta, hogy iskolája az egyik legfontosabb területen nem teljesíti feladatát, mégis a kényelmesebb megoldást választotta: a megalkuvást, — mondván: vannak még nálam rosszabbak is. Tisztelt Igazgató Kartárs! Önnek mindenre volt válasza. — „Azért nagyobb 76
