Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 3. szám - Onódi János: Felelősek vagyunk tanítványainkért

la, mezőgazdasági műszaki iskola, óvónőképző stb.) érettségizett tanuló kéri felvételét. Kis kivételtől eltekintve ezek nem felelnek meg a felvéte­li vizsgán. Nem azért, mert rosszul készítették fel őket, hanem azért, mert ezek az iskolák nem a Pedagógiai Fakultásra készítik fel tanulóikat, hanem elsősorban közvetlenül a gyakorlati munkára, másrészt, de kisebb mértékben pedig a műszaki irányzatú főiskolákra. Megfigyeltük például, hogy a mezőgazdasági műszaki középiskolákban érettségizett tanulók fakultásunkon csak a biológia-mezőgazdaság alapjai szakon tesznek sike­res felvételi vizsgát. Nem lesz haszontalan az sem, ha pillantást vetünk arra, hogy az egyes általános középiskolákból elsősorban milyen szakokon folytatják tanul­mányaikat a felvett hallgatók. Az 1966/67. iskolai évben fakultásunk négy évfolyamában (beleszámítva a gyakorlaton levő 4. évfolyamot is) a főbb szakokon tanuló hallgatók iskolák szerinti megoszlása a követ­kező: (lásd a 74. oldalon levő táblázatot!) Táblázatunk arra figyelmeztet, hogy az egyes magyar tannyelvű isko­lákon melyek az „üres helyek“, vagyis azok a tárgyak, amelyeken nincs, vagy nagyon kevés az illető iskolából felvett hallgatók száma. Nem lenne káros ezt a táblázatot egy-egy tantárgy oktatási színvonalának értékelé­sénél figyelembe venni. Kétségtelenül sokat mond. Rámutat például arra, hogy Galántán, Komáromban, Dunaszerdahelyen és Ipolyságon jó ered­mények születnek a matematika tanítása terén. Minden ajánló levélnél többet jelent, ha például a felvételező tanulótól megtudjuk, hogy a ko-^ romi Általános Középiskolában Czókoly tanár elvtárstól kitűnő osztály­zatot kapott matematikából. Idézett adataink csak alátámasztják ezt is. De alátámasztják azt is, hogy például Galántán, Dunaszerdahelyen és Füleken színvonalas a magyar nyelv és irodalom tanítása. Nem szándé­kunk tovább elemezni az adatokat. Rábízzuk ezt az egyes középiskolák igazgatóságaira és tanári testületére. Tesszük ezt azért is, mert amint hangsúlyoztuk, nem valamiféle abszo­lút következtetések levonására törekedtünk. Sok tényező befolyásolja ugyanis az eredményeket, például az is, hogy mondjuk Komáromból, vagy Bratislavából nem a Pedagógiai Fakultásra jelentkezik az érettségit tett tanulók nagyobb része, hanem más iskolákra is felvételt nyernek. Nem is rossz eredménnyel. Ezért kell megemlítenünk azt is, hogy nem lenne haszontalan, ha hasonló, sőt jobb értékelést kaphatnánk konkrét felmérés alapján a magyar tannyelvű általános középiskolákból más főiskolákan felvett, illetve tanulmányokat folytató érettségizettekről is. Ugyancsak jó lenne, ha a középiskolák felvételi és tanulmányi eredmé­nyei alapján képet kaphatnánk a kilencéves alapiskolákban folyó oktató­nevelő munka színvonaláról. Ennek feltétlen következménye, hogy haté­konyabban igyekeznénk emelni az oktató-nevelő munka színvonalát, s egy­re jobban tudatosíthatnánk, hogy felelősek vagyunk tanítványainkért. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom