Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 3. szám - Az ifjúság kommunista nevelésének magasabb színvonaláért

szociális struktúrájának. Az 1963/64-es tanévben középiskolásaink 48,3%-a munkás, 9,6%-a paraszt, 52,1%-a egyéb származású, ugyanakkor a főiskolai hallgatók 43,3%-a munkás, 12,5%-a paraszt, 44,2%-a pedig egyéb származású. A jövőben tehát gyorsabban kell növelni elsősorban a paraszti származású közép- és főiskolások számát.

A magyar tannyelvű iskolák oktató-nevelő munkájával kapcsolatosan Lúcan elvtárs hangsúlyozta, hogy „Természetesen az eddig elemzett problémák teljes mértékben érvényesek a nemzetiségi iskolákra is. Ezekben az iskolákban is az oktató-nevelő munkának a sokoldalú modernizáció alapján történő emeléséről van szó. Ehhez azonos, esetenként kedvezőbb feltételeket teremtünk, különösen a nyelvtanulást illetően. A magyar tannyelvű iskolák káder-szempontból jobban el vannak látva. Ez munkájuk színvonala emelkedéséhez vezet, amelyet örömmel fogadunk.*5 A továbbiakban is, mint az egyik specifikus feladat, az anyanyelv és a szlovák nyelv tanítása színvonalának hatékonyabb emelése a fő célkitűzés.

A konferencia behatóan foglalkozott az iskoláinkon folyó politikai nevelőmunka kérdéseivel. „Iskolánk — mondotta Lúcan elvárs — szocialista iskola.“ Nevelési céljai diametrálisan eltérnek a kapitalista iskola nevelési céljaitól. A szocialista társadalomban nem elégséges, és nem lehet elégséges a magasfokú szakképzettség, hanem az ifjúság életre való felkészítésének része kell hogy legyen a marxizmus—leninizmus tudományos elméletéből eredő ideológiai és politikai fejlettség.“ A jövő nemzedékből tehát nemcsak jó szakembereket, hanem aktív, öntudatos és kezdeményező készséggel rendelkező jó hazafiakat, állampolgárokat akarunk nevelni. E feladatok valóraváltásában pedig elsősor* ban a méink, pedagógusoké a döntő szó.

67

0