Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-10-01 / 2. szám - Bertók Imre: Az irodalmi nevelés helye az anyanyelv tanításában
Mekkora lehet e tájegység nagysága? Ez az életkortól, az illető látókörének szélességétől függ. Először csak a lakóház és portája, később a falu, majd a járás, a kerület illetve az egész ország válik, válhat szülőfölddé. Persze ennek áttekintése csak fokozatosan történhet. Érvényes azonban az a didaktikai elv, hogy legelőször a közeli tájegységet ismeri meg az ember, sőt az is, hogy igazán csak egy kisebb területet ismerhet meg eszével és szívével egyaránt alaposan. Éppen ez a jelentősége annak, hogy minden csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolában dolgozzák ki a falu monográfiájának konspektusát, ismerjék és szeressék meg alaposan tanulóik szülőföldjét. Ez ugyanis fontos feltétele annak, hogy tanulóink jó mélyen eresszenek gyökeret szülőföldjük talajába, hogy szép magasra fejleszthessék életük koronáját úgy, hogy később majd egész hazájukat áttekinthessék. Csakis az ilyen szoros kapcsolat a gyökér és a korona között — ami eddig iskoláinkban nagyon hiányzott —, a közelihez való szoros odakapcsolódás és a nagy távlatok biztos áttekintése oldhatja fel a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelésben ma még meglévő verbalizmust, és lehet alapja a tettekre ösztönző partiotizmusnak. Ezért adtuk közre a Szocialista Nevelés utóbbi két számában a falumonográfiai jegyzetet is. Tudjuk, hogy a mércét egy kissé magasra helyeztük, mégis reméljük, hogy a csehszlovákiai magyar pedagógusok megértik korunk parancsszavát, és mindent megtesznek tanulóik lángoló hazafiságra való nevelése érde- kében. Lapunk a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelés kérdéseinek tárgyalására, a pedagógusok véleménye és e téren szerzett tapasztalataira mindenkor szívesen tér vissza. BERTÓK IMRE kerületi tanfelügyelő, Bratislava Az irodalmi nevelés helye az anyanyelv tanításában Az irodalmi nevelés nem szerepel önálló tantárgyként, hanem a magyar nyelv és irodalom tantárgyának egyik alkotójaként illeszkedik bele a tantárgyak rendszerébe. A kilencéves alapiskolákon folyó oktató-nevelő munkában speciális küldetése van. Ez a különleges küldetése magyarázza, hogy átlépi a hagyományos értelemben vett tantárgyak keretét, mivel az iskolának az élettel való szoros összekapcsolásában fontos szerepet tölt be, az osztályon és az iskolán kívüli munkában széles területet ölel fel a szakkörök, ankétok, olvasómozgalom, irodalmi kirándulások stb. létesítésével. Ugyanakkor tág teret biztosít a rokontantárgyakkal való koncentrációra (pl. a történelemmel, az idegen nyelvekkel, az állampolgári neveléssel, a zenével, a földrajzzal, a képzőművészettel stb.). 39
