Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 11-12. szám - Levelezőink írják
Rendkívül érdekes az orchidea „berendezése“, a vándorló termések a szelek szárnýán repülnek tova, a földi mogyoró a földbe ülteti termését. A hangulatos könyvet a különböző fenyőfajták ismertetése zárja be. Fokozatosan tárul elénk néhány érdekes növény életmódja a tavasznyitó hóvirágtól a karácsonyi fenyőig, végigkísérhetjük életüket a csírázástól a termés megéréséig. A könyv bebizonyítja, hogy mindennapi életünkben nem lehetünk meg mértékegységek nélkül. Történelmi áttekintést nyújt a kezdetleges mérőeszközök kialakításáról, az idők folyamán egyre pontosabbá váló mértékegységekről. Megmagyarázza a méter, a kilogramm, a liter fogalmát, az idő mérésének módjait. Ezzel kapcsolatban beszámol Földünk mozgásairól, az időjárás változásainak méréséről, a meteorológusok munkájáról, a hőmérő és a barométer szerepéről. Világosan érthető táblázatban tanít meg mértékegységek nevében szereplő hat idegen eredetű szó (kilo, hektó, deka, deci, centi, milli) jelentésére és helyes használatára. Rávezet a fényév fogalmára is, mely nem idő, hanem távolság. A könyv megtanít a terület mérésére is, majd végül a különböző mértékegységekről készült szemléltető táblázattal fejeződnek be a tanulságos magyarázatok. Szórakoztatva, egyszerű példákon keresztül vezeti be a gyermekeket az iskolában is nagyon fontos fogalmak megértésébe. VAS MAGDOLNA, füleki olvasónk írja: „Iskolánkban az 1. évfolyam tanítói megvették (75 péld.) Mózsi F. — Varsányi L. „Gyermekünk elsős lesz“ c. könyvét, hogy azt már az előkészítő szülői értekezleten átadhassák minden elsős osztályba' lépő gyermek szüleinek. A könyvet elolvasva örömmel tapasztaltam, hogy — a szülőkkel való alapos megbeszélés után — ez a könyv jó segítőtársam lesz további munkámban. Megtaláltam benne annak a sok tanácsnak, útmutatásnak nagy részét, amelyet az első osztály tanítói a szülői értekezleteken általában elmondanak, vagy el kell mondaniuk. Ezentúl nem áll fenn annak a veszélye, hogy a szülők elfelejtik az egyszer hallottakat. Ha egy-egy probléma, vita adódik otthon a családban, rendelkezésükre áll a könyv, valóban hasznos tanácsokkal. Gsupán azért fordulok a Szocialista Nevelés szerkesztőségéhez a fenti könyvvel kapcsolatban, mert szeretném egy — szerintem lényeges — dologra felhívni a szülők figyelmét kartársaim segítségével. Ügy gondolom, mielőtt ezt a könyvet a szülők kezébe adjuk, beszélnünk kell a borítólapon látható kislányról. Ezt a kislányt, aki az asztalnál ül és ír, valószínűleg éppúgy példaként állítják a szülők gyermekük elé, mint ahogyan a könyv többi tanácsát, útmutatását is követendőnek tekintik. Ezért kell őket megkérnünk, figyelmeztessék gyermeküket: ez a mosolygó kislány még nem jár iskolába. Ö még nem tanulta meg hogyan kell ülni, amikor írunk. Ne utánozzák őt az elsősök. Ha így ülnek, nem lesz szép az írásuk. Ez a helytelen ülésmód a rossz testtartás és gerinc- deformálások nagy részének előidézője. Fejünket nem támasztjuk a kezünkkel, még akkor sem, ha gondolkodunk. Az írásnál bal kezünkre is szükségünk van, azt a füzeten tartjuk, hogy ne mozogjon. Mellünkkel sem támaszkodunk az asztalhoz. A töltőtollat is jobb, ha eleinte kupak nélkül használják, úgy könnyebb a kis kezeknek. Sajnos, az egész könyvben sehol sem találtam meg a helyes ülésmód leírását. így ezt már az első napokban ismertetnünk kell nemcsak a tanulókkal, hanem a szülőkkel is. A 14. oldalon a helytelen ülésmódot látjuk, az 50. oldalon is csak részben tárgyalja a könyv a helyes ülésmódot. Az 57. oldalon ezt olvassuk: hívjuk fel a figyelmet a helyes MEKKORA? írta: Lukács Ernőné. Rajzolta: Szűcs Pál Megjelent 1964-ben, 40 oldalon Levelezőink írják 375
