Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 9. szám - Dombrovszky Ferencné: Tapasztalatok a félszakosított oktatás terén

kai való kölcsönös megbeszélés, ta­nácsadás, véleménynyilvánítás főleg az 5. és 6. évfolyamok tanítóinak mun­káját és együttműködését mélyítse el. Ezenkívül bevezettük az iskolában a nyitott órákat. Erre az évre 15 nyitott órát terveztünk. A következő feladato­kat szeretnénk itt bemutatni, illetve megoldani: 1. Hogyan kell a gyermekhez egyé­nileg közeledni. 2. Hogyan vezetjük a tanulókat al­kotó és önálló munkára. 3. Bemutatni az általános nyelvelem­zést nyelvi óra keretén belül. 4. A tanulók munkája a tankönyv­vel és szöveggel. 5. A szóbeli számtanfeladatok he­lyes megoldása. 6. A fogalmazási gyakorlatok fajtá­ja. 7. Az elméleti ismeretek kapcsolata a gyakorlattal a természettudományi tantárgyakban. 8. A logikus gondolkodás és észbeli felismerés fejlesztésének módszerei, ezek helyes megválasztása a korhoz mérten. Meghonosítottuk a kölcsönös hos­pitálásokat, főleg az 5. és 6. évfolya­mok tanítói között, hiszen a félszako­sításból eredő hasznos eredményeket nekik kell kihasználniuk. Itt főleg arra vezetjük a tanítókat, hogy az ötödik évfolyamban igényesek legyenek, hogy olyan tanítási módszereket alkalmaz­zanak, melyek a tanulókat logikus gondolkodásra késztetik. A 6.—os ta­nítónak viszont azért kell az ötödike­sek munkáját figyelemmel kísérnie, hogy megkönnyítse a tanulóknak a 6. évfolyamba való átmenetet. Az órán ne csak az anyagot adja elő, de külön­féle módon szilárdítsa meg, gyakorol­ja be, tanítsa meg a tanulókat a könyv­vel, szöveggel és jegyzetekkel való munkára. Mint új módszertani munkát beve­zettük ebben az iskolai évben az 5. és 6. évfolyamban tanító kartársak közös értekezleteit; terv szerint kétszer van közös és kétszer külön. Ezeknek az értekezleteknek a tárgya: a félszako­sított oktatás problémáinak megvitatá­sa, az elért eredmények ellenőrzése, a tanulók komplex értékelése. Itt kell megemlítenem a pedagógiai naplók fontosságát. Nem vagyunk megeléged­ve a pedagógiai naplók eddigi megszo­kott vezetésével. Figyelmeztettük a ta­nítókat, hogy ezekbe a naplókba ne csak a fennálló állapotot jegyezzék be, hanem főleg azt, hogy milyen in­tézkedéseket tettek és mi volt a hatá­suk. Megköveteljük, hogy a pedagógiai napló ne csak a tanulóról, hanem a tanító munkájáról is tiszta képet nyújt­son. Az osztálytanítónak a pedagógiai napló vezetésében segít a többi tanító, sőt a Pionírszervezet és napközi otthon vezetője is. Ök évenként egyszer átad­ják az osztálytanítónak a gyerekekre vonatkozó megfigyeléseiket, aki eze­ket összegezi és beírja a pedagógiai naplóba. Milyen többletmunka hárul az igaz­gatóra a félszakosított oktatásnál? A félszakosított oktatás sok munkái ró az igazgatóra. Hogy csak a fonto­sabbakat említsem: a szaklapok be­szerzése, használatának ellenőrzése, az iskola felszerelése, a párhuzamos osztályokban tanítók munkájának irá­nyítása, a kívánalmak egységesítése, lehetővé tenni a részvételt minden metodikai megmozduláson, figyelem­mel kísérni a nevelést ezekben az osz­tályokban, ellenőrizni a tanulók tudá­sát, gyakrabban hospitálni ezekben az osztályokban, kérni a pedagógiai nap­ló igényesebb vezetését, az ötödik osz­tályt a legjobb tanítókra bízni, vigyáz­ni; hogy a 6. évfolyamban ne tanítsa­nak már az év elején úgy, mint a nyolcadik és kilencedik évfolyamok­ban; hogy az ötödikes tanítók is is merjék a hatodik évfolyam tantervét, főleg abból a tantárgyból, melyet ta­nítanak. Az igazgatónak tudatosítania kell, hogy felelős a munkamenet nyu­godtságáért. Milyen előnyei és hátrányai vannak az új munkamódszernek? Természetesen, mint mindennek, en­nek a módszernek is vannak hátrányai, de ezek elenyészően kisebbek az elő­nyöknél. A félszakosított tanítás egyet­len hiányát abban látom, hogy nem le­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom