Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Ratimorszky Gyula: Mélyítsük el kapcsolatainkat a szülőkkel
felfejtése. — De az ilyen komplex elemzéssel nemcsak az adott szöveget értettük, s nem is csak a benne szereplő nyelvi eszközök értékét ismertettük meg jobban. Bepillantást adtunk a mondatfelépítés és a szóhasználat általánosabb módszertani kérdéseibe is, ami így tanulóinkat olvasáskor — felismerő készséggé válva — műélvezővé, fogalmazáskor — kellően aktivizálódva — igényes fogalmazóvá is nevelheti. A fogalmazástanításnak persze az elemzés korántsem egésze; de ha értető, akkor nélkülözhetetlen alapja és jó segítője. Azt gondolhatják mindezekre az alap- és középfokú iskolákban működő kollégák: szép, szép ez a módszer, amit itt bemutattam, de talán inkább az egyetemre való. Igaz: a tökéletesség fokán valóban oda, sőt annál is magasabb szintre. — De azért tendenciájában haladhat efelé már a középiskolai, sőt a kilencedik osztálybeli nyelvi nevelés is. Hiszen amikor összetett mondatokkal, szerkezeti viszonyokkal, szótani-alaktani elemzéssel, stílussal, nyelv- helyességgel bajlódunk, a legalsóbb fokon is könnyebb és gyümölcsözőbb é r - telmesen és értelmezőén foglalkoznunk vele, mint öncélúan és formálisan. S akkor tulajdonképpen már ugyanezt csináljuk kicsiben, az életkori sajátságoknak, tanulóink szellemi teherbírásának megfelelő fokon. S így érhetjük el, hogy a nyelvtan és az elemzés nem mumus, nem száraz és unalmas tananyag, hanem értelmi és (a stilisztikát is belekapcsolva) egyben esztétikai élmény. (Folytatjuk) RATIMORSZKY GYULA járási tanfelügyelő, Komárom Mélyítsük el kapcsolatainkat a szülőkkel A pedagógusok és a szülők együttműködése számtalan nevelési probléma megoldását eredményezheti. Az ellenőrzések során tapasztaltuk, hogy pedagógusaink nem állítják a nevelés szolgálatába a szülőlátogatások alatt észlelt megfigyeléseiket. Az sem ritka jelenség, hogy lekicsinylőén nyilatkoznak a szülőkkel való együttműködésről. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetiségi iskolák pedagógusainál? ezzel még Komolyabban kell foglalkozniuk. A fenti gondolatok realizálásánál a következő szempontok tanulmányozását tartom szükségesnek: 1. a pedagógiai jegyzetek jelentősége a nevelés terén; 2. a családlátogatás megszervezése, lebonyolítása, a pályaválasztás, az anyanyelvi oktatás jelentősége és más időszerű kérdések beépítése a pedagógiai propagandába; 3. a szülői értekezlet előkészítése. 1. A pedagógiai jegyzetek jelentősege a nevelés terén Ismert tény, hogy minden osztályfőnök pedagógiai jegyzeteket vezet a tanulók előmeneteléről, jellembeli fejlődéséről és családi helyzetéről. Azokban az iskolákban, ahol ezzel lelkiismeretesen és szakszerűen foglalkoznak, ott a jegyzetek alapján egy bizonyos kép alakul ki a gyermek egész fejlődéséről. Ez arra figyelmeztet, hogy a gyermek megismerése érdekében a jegyzeteket minden évben pontosan kell vezetni. A pedagógiai jegyzeteket a tanév elején át kell vennie az új osztályfőnöknek. Hasznos és célravezető az az elgondolás, ha a pedagógiai jegyzetek 27
