Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Honismeret - hazaszeretet II.
dául tulipános láda); 2. művirágokat készíteni; 3. húsvéti tojásokat festeni; 4. babát készíteni; 5. más dísztárgyat vagy játékot készíteni? Ha igen, ki tűnik ki ezekben (név, életkor, foglalkozás, lakás] ? i) Milyen más múvészkedéssel és népi iparsággal foglalkozó férfiak, nők élnek a faluban (név, életkor, foglalkozás, lakás)? A művészet vagy az ipar milyen ágával (képfestés, szobrászkodás, fazekasmesterség, „magyar szabó, szűr-szabó, magyar-szűcs“, takács, mé- zeskalácsos stb.) foglalkoznak? j) A kultúrház, iskola, óvoda, HNB vagy a Csemadok helység díszítésében, otthonosabbá tételében felhasználják-e a helyi népművészetet és hogyan? k) Hol, kinél találhatók népi viseleti és díszítőművészeti tárgyak a faluban (név, életkor, foglalkozás, pontos cím). Van-e lehetőség ezeket a tárgyakat egy kis helyiségbe (a falu-, iskolamúzeum alapja) összegyűjteni? VII. Kérdéscsoport: Munkás- és pa-- rasztmozgalom hagyományai a) A céhes ipar és annak maradványai. Falusi kisiparosok, vándoriparosok. A munkásság vándorlásai. A munkásság (kis- és nagyüzemi, bányász, falusi iparos) helyzete a múlt század végén az első világháború kitöréséig. Munkabérviszonyok, munkaidő. Az inasok, a segédek helyzete és a mester. Bánásmód a munkahelyeken. Női munka. Munkásnők helyzete. b) Milyen követeléseik voltak az első világháború előtt a munkásoknak, földmunkásoknak, béreseknek? Hogyan, milyen formában adtak hangot elégedetlenségüknek? Milyen határozatokat hoztak az első gyűlések (hol, mikor, ki szervezte őket)? Milyen egyesülések voltak a szakszervezetek megalakulása előtt a faluban, városban. Mikor, milyen sztrájk, tüntetés, felvonulás volt, melyik szakma indította, milyen eredménnyel járt? c) Annak idején hallottak-e az I. In- ternacionáléról, a párizsi kommünről, hallottak-e a marxista eszmékről, kik hirdették ezeket (név, foglalkozás, életkor, lakás)? A munkáspártok megalakulása a városban, a faluban, — hatásuk a város, falu munkásságára. ban. A beszervezések módja, a pártélet, iskolázás (milyen könyveket, brosúrákat propagáltak, milyen gyűlésekre, kirándulásokra jártak, hogyan folytak le ezek? A pártélet ismert, vagy ismeretlen hőseiről). d) Munkásélet az első köztársaság A párt tevékenysége a faluban, város- idején. Milyen élmény világította meg az adatközlő előtt a társadalmi igazságtalanságok tényét (munkanélküliség, elbocsátás, exekúció, perzekúciók, börtön stb.). e) Beletanulás a munkába, előrehaladás, előmenetel fokozatai. Az ifjúmunkás, tanonc, segédmunkás, szakmunkás, művezető stb. helyzete, keresete, megélhetése és életnívója. A munkásnő helyzete az üzemben és az üzemen kívül. f) Tüntetések, sztrájkok szervezése a faluban, városban. Hogyan folytak le ezek, milyen eredménnyel végződtek? A sztrájkot szervező testület, bizalmiak (kik voltak?) szerepe. Tárgyalás az igazgatósággal, jeladás a leállásra. Sztrájktörők. Más üzemek szolidaritása. Rendőrség közbejötté. Megtorlás, elbocsátás, fekete-lista. g) A második világháború évei. Hányán vonultak be katonának? Hogyan változott meg az élet? Megszállták-e a falut, várost a németek, nyilasok? Kiket hurcoltak el a faluból, városból? Hallottak-e a Szlovák Nemzeti Felkelésről annak idején; kapcsolataik a partizánokkal. Az ellenállási mozgalomban kik vettek részt, milyen tevékenységet fejtettek ki? A katonaszökevények szerepe a háború utolsó hónapjaiban? VIII. Kérdéscsoport: A község fejlődése a felszabadulás óta a) Hány lakóház volt 1945-ben és hazánk felszabadulásának 20 éve alatt hány új lakóház, hány új tanterem, iskola, óvoda, bölcsőde és más középület épült? b) Milyen jelentősebb falu-, város- rendezési munkálatokat végeztek el az utolsó két évtizedben (utcakövezés, vízvezeték, kanalizálás, parkosítás stb.)? c) Milyen a falu összeköttetése a járási székhellyel (naponta hányszor jár 19
