Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 4. szám - Bálint Lajos: A betűabsztrakció néhány kérdéséről
a) feladat. Helyesen válaszolt 22 tanuló, azaz 26,2%. Hibásan vagy nem válaszolt 62 tanuló, azaz 73,8%. b) feladat. Helyesen válaszolt 22 tanuló, azaz 17,9%. Hibásan vagy nem válaszolt 69 tanuló, azaz 82,1%. Tehát mindkét feladatra rendkívül alacsony a helyes feleletek száma. Nagyon kevéssel volt jobb a helyzet a 9. évfolyamban: a) feladat. Helyesen válaszolt 31 tanuló, azaz 47,5%. Hibásan válaszolt 43 tanuló, azaz 52,5%. b) feladat. Helyesen válaszolt 13 tanuló, azaz 20%. Hibásan vagy nem válaszolt 52 tanuló, azaz 80%. Az elmondottakon kívül az aritmetikai ismeretek általánosításának megvan az a jelentősége is, hogy részben feleletet ad a tanulók azon kérdésére, miért is szükséges a számok helyébe a betűk bevezetése. Pl. az alábbi feladatok megoldása is elősegíti ennek megértését: Mutassátok ki, hogy két páros szám összege ismét páros szám! Mutassátok ki, hogy egy páros és egy páratlan szám összege páratlan szám. Stb. IV. S végül az utolsó probléma, amivel a felmérés alkalmával foglalkoztam és vizsgálatnak vetettem alá, a következő volt: Annak vizsgálata, hogy milyen mértékben tudják a tanulók a szövegben megadott matematikai összefüggést lefordítani az algebra nyelvére, illetve az algebrai kifejezéshez mennyiben tudnak szöveget találni. Ezen ismeretek a tanulók számára rendkívül szükségesek, ugyanis ezáltal a tanulók egyrészt szükséges előismereteket kapnak az egyenletek megoldásához, másrészt jobban belelátnak az algebrai kifejezések szerkezetébe. Ehhez a problémához a következő feladatokat kellett megoldani: a) Egy áru méterenként „a“ Kős-ba kerül, egy másikfajta áru métere 40 Kčs- val drágább. Mennyibe kerül a második fajta áru métere? b) Keressetek szöveget az alábbi algebrai kifejezéshez: „12a“, ha „a“ egy áru kg-jainak a számát jelenti. A feleletek a 8. évfolyamban így oszlottak meg: a) feladat. Helyesen válaszolt 49 tanuló, azaz 58,3%. Hibásan vagy nem válaszolt 35 tanuló azaz 41,7%. b) feladat. Helyesen válaszolt 23 tanuló, azaz 27,4%. Hibásan vagy nem válaszolt 61 tanuló, azaz 72,6%. Ennél a feladatkettősnél a 9. évfolyamban így alakultak a feleletek: a) feladat. Helyesen válaszolt 48 tanuló, azaz 73,8%. Hibásan vagy nem válaszolt 17 tanuló, azaz 26,2%. b) feladat. Helyesen válaszolt 29 tanuló, azaz 44,6%. Hibásan vagy nem válaszolt 36 tanuló, azaz 55,4%. Amint a feladatkettősök értékelése mutatja, ennél a feladatkettősnél elért jó feleletek száma mindkét évfolyamban felülmúlja az előző három probléma vizsgálatánál elért eredményt. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az a) alatti feladatban vizsgált ismereteknek már jártassági (a 8. évfolyamban), illetve kész- ségi fokon (9. évfolyam) kell lenniük a tanulóknál, távolról sem tekinthetjük kielégítőnek ezt a viszonylagosan jobb eredményt. Főleg a 8. évfolyam esetében, ahol ezeket az ismereteket közvetlenül használják fel az „Egyenletek“ c. fejezetben, szükséges lényeges javulást elérni. Ez lehetséges is, ha például fejben való számolás formájában is fogjuk gyakorolni pl. ilyen feladatokban: Mennyi x-nek a fele? 2y-nak a § része? 1 kg liszt ára x Kčs, mennyibe kerül a 6 Kčs-val drágább cukor kg-ja? Pista x éves, édesapja 4-szer idősebb. Hány éves az édesapja? A b) alatti feladat és a hozzá hasonló feladatok az elmondottakon kívpl még az algebratanításnak az élettel való kapcsolatát is mélyítik. A felmérés megmutatta, hogy sok matematikus-pedagógus nem törekszik 115
