Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Futó József: Afrika - A pedagógiai időszerű kérdései a folyóiratok tükrében / Folyóiratszemle
Viszont a diákok ismerkedése egy új fogalommal részlegek, csoportok keretében sok pozitívumot hozhat. így pl. a hímnemű főnevek ragozásmintáinál a jó felfogású tanuli óik csoportja önállóan dolgozilk a nyelvkönyvben feltüntetett gyakorlatok szerint. Minden főnevet felírhatnak egy külön papírszeletre, hogy az osztályozás ne okozzon nehézséget. Végezetül önállóan ellenőrizhetik az egyes példák szerinti csoportosítást és a szabály érvényét a nyelvkönyv táblázata szerint. A magyarázat összefoglalása tulajdonképpen az új anyag rögzítését jelenti. Az így nyert ismeretek minőségű,leg különböznek az álltalános tanítói magyarázat után elért eredményektől. Eközben a jobbak és gyengébbek csoportjaiban is nagy öntevékenység figyelhető meg. Minden csoportban fejlődik a megismerés, gondolkodás, munkaképesség. A Komenský minden számában hoz érdekes megfigyeléseket a differenciált tanítás területéről. JEDNOTNÄ SKOLA (Csehszlovákia] A tanulók érdeklődése és képessége különös tekintettel az oktatás differenciációjára (Dr. Martin Jurčo, CSc.] A képesség (a tudással és az ügyességgel együtt] olyan tulajdonság, amely meghatározza a teljesítmény kapacitását és várható színvonalát, vagyis a lelki tevékenységnek mintegy technikai eszköze. Az érdeklődés a teljesítmény indulati, motivizációs, dinamikus feltétele. A" többi miotiivizációs tulajjdionsággal együtt dönt arról, hogy a képesség és a tapasztalati ismeretek terjedelme milyen mértékben érvényesül, kihasználják-e, és fejlődésre képesek-e az egyének. Egyszerűbben úgy is mondhatnánk, a képességtől és a tapasztalatoktól függ, hogy az ember mire viszi, de azt az érdeklődése és más indulati tényezők határozzák meg, hogy az ember minden irányban használja valóban saját lehetőségeit, és továbbfejlődik. Ebből következik, hogy a jó és rossz tanulmányi előmenetelben különböző arányban vesznek részt az érdeklődés és a képesség. Egynéhány diák eredményei alacsonyabbak képességeik színvonalánál, mert a tanuláshoz való viszonyuk rossz. Mások viszont eredményeikkel megelőzik a nagyobb képességű tanulókat is, mert a tanuláshoz való viszonyuk jó, és képességeik terjedelmét teljes mértékben érvényesítik. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy az érdeklődésnek nagy része van az eredményekben, a teljesítmény minőségében és mennyiségében. A jelenségek és tevékenységek iránti erős érdeklődés rendkívüli felfogóképességet, magas fokú lelki reaktivitást vált ki ezek felé. Az érdeklődés a lelkierők tevékenységére összpontosításának mozgósító eszköze. A tanulás eredményessége és a személyiség fejlesztésének szempontjából az érdeklődés s a kedvtelés keltette tevékenység rendkívüli jelentőségű. Ezért mindenképpen helyes, ha iskolaügyünk módszereket keres az oktatás differenciációjának érvényesítésére a tanulók érdeklődésére való tekintettel is. Azt az általánosan ismert tényt respektálja, hogy a gyermekek érdeklődése nem egyforma, és hogy az érdektevékenység sokkal hatékonyabb, mint az, amelyet közömbösen, érdek nélkül, esetleg ellenszenvvel végeznek. H. L. 29
