Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Futó József: Afrika - A pedagógiai időszerű kérdései a folyóiratok tükrében / Folyóiratszemle
tantárgyakat elkerülhetetlenül előnyben részesít más tárgyak rovására. A szakosított oktatásra vonatkozólag Romániában széles körű kísérletek kezdődtek. E szervezett kísérletek kezdettől fogva sikereket mutattak fel. A gyakorló pedagógusok megállapításai és a tudományos munkatársak vizsgálatai a szakosítás fokozott hatékonyságát igazolták. A kísérleti osztályok mellett kontrollosztályo- kat ellenőriztek, és így objektiven megállapíthatták a tanulók szerzett ismereteit és készségeit. Az ellenőrzés a következő eredményeket mutatta fel: 1. Az órán szerzett ismertek indokolásában. A 3. osztályban pl. arra a kérdésre, hogy mi a jelentőségük a folyóvizeknek — a kísérleti osztályokban a tanulók 66,7%-a felelt kielégítően, míg a kontrollosztályokban csak 49,2%-a. A 4. osztályban arra a kérdésre, hogy milyen új sajátságok alakultak ki háziállatainkban vadon élő őseikhez képest — a kísérleti osztályokban a tanulók 10,8%-a, a kontrollosztályok tanulóinak meg csupán 5,7%-a felelt kilégítően. 2. A ielenségek összehasonlítása, lényeges vonásainak megragadása. Itt a tanulók olyan kérdéseket kaptak, amelyek megválaszolásához egyes tárgyak és jelenségek hasonlóságának és különbségének megállapítása volt szükséges. Itt az arány 77% volt 57%-kal szemben. 3. Az ismeretek rendszerezésének és az általánosító képesség ellenőrzésénél pl. a 4. osztályban azt kívánták a gyerekektől, hogy sorolják fel a rovarok ismertetőjeleit. Az eredmény: helyesen válaszolt a tanulók 53%-a, a kontroli- osztályok 49%-ával szemben. 4. Mennyire tudnak a tanulók egyedi eseteket ismert szabályokba foglalni. A tapasztalat azt mutatja, hogy pl. a román nyelvben a szabály a gyermekek tudatában csak elszigetelt egyedi példákkal kapcsolódott össze. Az eredmény 11,9% volt, a 9,57%-kai szemben. 5. Meghatározások elsajátítása. Mi a hegy? A feleletek ilyen százalékarányt nyújtottak: 24,8 a 18,7-del szemben. Vagy: megadták a melléknév definícióját, s ebbe olyan jegyeket iktattak be, amelyek nem voltak lényegesek. A tanulók feladata volt pirossal aláhúzni azt, ami felesleges. Eredmény: 13,8 és 3,4! 6. Okozati összefüggések egyes ismert jelenségek között. Pl. a román nyelvben: találják meg a főnév és a melléknév egyeztetésének szabályát. Az eredmények ismét azt bizonyították, hogy a kísérleti osztályokban a tanulók gondolkodása aktívabb. PEDAGÓGIAI SZEMLE (Magyarország) Az oktatás differenciálása (Dr. Jóború Magda) Az emberi tudás növekedése, a kultúra értékeinek folytonos gyarapodása hozta magával az elemi iskolára épülő oktatás fokozatos differenciálódását. Franciaországban a 7 osztályos középiskola (lycée, college) alsó 3 osztályában kismértékű a differenciáltság, csupán 1—2 tárgyra vonatkozik, a következő 3 osztályban azonban már számos szekció működik, melyeket a klasszikus és modern nyelvek, a matematika és a természttudományok különböző arányú oktatása különböztet meg egymástól. Az utolsó évtizedben technikai és gazdaságiam tagozat is született. A középiskola utolsó osztályának 5 tagozata van: filozófiai, kísérleti-természettudományi, matematikai, matematika-technikai, gaz- daságtani-humán. Az érettségi tárgyak tagozatonként különböznek, és a tanulók tanulmányi idejük jelentős részét az érettségi tárgyakra fordítják. Angliában az ugyancsak 7 osztályos középiskolán (grammar school) belül elég élesen elkülönül egymástól az alsó 5 és felső 2 osztály. Az alsó 5 osztály 27
