Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1966-03-01 / 7. szám - Molnár András: Első ének-zanai osztály Csatán

A szolmizációs gimnasztika legfeljebb 5 percig tarthat. Természetesen nem ilyen sablonos sorrendben. Mindig a szolmizációs gyakorlatok szabják meg a szolmizációs gimnasztika témakörét. Ezen új módszerrel szeretném elérni, hogy a tanulók élményszerűen, játszva sajátítsák el a szolmizációt. Egy év leforgása alatt a tanulók elsajátítják a dúr-dallamok szolmizálását, bármilyen hangnemben.

A szolmizációt már régen alkalmazzák, a különbség csak az, hogy mindenki más módszerrel tanítja. Tehát a módszertől függ, hogy bonyolulttá vagy köny- nyüvé tesszük a szolmizáció művészetét.

Ez a gondolat Arrezói Guidótól származik (i. sz. u. 1000). Azonban tudnunk kell, hogy egyesek ezt helytelenül értelmezték és ezért tették bonyolulttá a szolmizálást.

Arrezói Guido tanítványait arra tanította, hogy az egyes hangokat az ismert dallam alapján a Johannes himnusz egy kezdő verssorának szótagával képezzék (ut, re, mi stb.). Az idők folyamán a szakemberek csak magára a kezdő szótag képzelőerejére támaszkodtak. Vagyis megtartották a formát, de a tartalmáról lemondtak. így lett száraz és érdektelen a szolmizálás.

Ha visszatérünk a Guido-féle elgondoláshoz, tisztán kell látnunk, hogy nem a kezdőszótag, hanem az ismert dallam kezdő hangja a támpont. Napjainkban nem tanítjuk az Arrezói Guido által alkalmazott Johannesz himnuszt, mert elég sok népdalunk és gyermekdalunk van, amelyek ugyanezt a szolgálatot tudják nyújtani. Ezért alkalmaztam a hanglétra minden egyes fokára egy dallamképletet (gyermekdalokból vett ismert motívumok alapján), amely segítségével a tanulók könnyen elképzelik az egyes hangokat. Például „Egy boszorka van“ dallamára „Dolgozz lelkesen“. Ebben az esetben a tanulók az alaphangot nem a do szolmizációs szótag alapján képzelik el, hanem a „Dolgozz lelkesen“ című dallam kezdő szótagának segítségével. Ezzel a módszerrel a legrövidebb úton juthatunk el a zenei írás-olvasás művészetének elsajátításához. S ezzel eljutottam Arrezói Guido gondolatának megvalósításához, nem a Johannesz himnusz, hanem ismert gyermekmotívumok alapján.

Évszázadokon át a szolmizációt kézjeltársítás segítségével tanították. Én a kézjeltársítást nem alkalmazom. Helyette bevezettem a szolmizációs gimnasztikát. Ennek az az előnye, hogy a gyermekek nemcsak lelkileg, hanem testileg is felfrissülnek.

A szolmizációs gimnasztika után a tanulók leülnek. Ezután nem ajánlatos mindjárt énekeltetni a tanulókat. Az órát ritmusdiktál ássál folytatjuk. Minden tanuló előtt ott van a „ritmusdoboz“, amelyben pálcikák és különböző hangje212