Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1965-09-01 / 1. szám - Bartha Tibor: A kilencedikes "Anyanyelvünk" / Könyvekről

olvasmányok címét lehetne itt ügyesen elhelyezni.)

Tehát ezeket mondhatnánk el röviden a gyakorló pedagógusokkal egyetemben az új 6. és 7. évfolyam számára készült irodalmi tankönyveikről.

Ezeket a megjegyzéseket természetesen még újra meg újra fontolóra kell venni, latolgatni és keresni a megvalósítás útját, módját. Sóik esetben persze a szaktanácsadó testületnek kell majd dönteni. így is remélhetőleg hasznos segítséget nyújt e néhány megjegyzés a tankönyvek javítása, módosítása terén a további kiadások során.

TANKÖ LÁSZLÓ

A KILENCEDIKES „ANYANYELVŰNK"

Kétségtelen, hogy az Anyanyelvűnk című tankönyvek fogalmazási ismereteket közlő részei közül legjobb a 9. évfolyam számára készített. Szerkezeti felépítése általában logikus, átgondolt, követi a tanítás menetét; egységes módszertani eljárással, lényegében tanítási egységekre bontva dolgozza fel a tantervi anyagot. A szerző a nyújtandó ismereteket induktív felépítésben alakítja ki, a szemléltető anyagot nagy körültekintéssel választotta meg, a bemutatott szemelvények didaktikai és tartalmi szempontból egyaránt értékesek. A bemutatást rendszerint a fogalmazás műfajával kapcsolatos ismeretek kialakítása és a kifejező- készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok, illetve fogalmazási feladatok kijelölése követi. Azonban kifogásolnunk kell, hogy a szerző az indukciós anyag alapján csak műfaji ismereteket közöl, a szerkesztési és stilisztikai tudnivalók kifejtését (az elbesélést kivéve) mellőzi. A gyakorlatok és a feladatok — egykét esettől eltekintve — mindig összhangban vannak a közölt ismeretekkel, így a tankönyv a pedagógusoknak az iskolai gyakorlatok és a házi feladatok megtervezéséhez jó segítséget és számos ötletet nyújt. A tankönyv helyes szerkezeti felépítése lehetővé tette a szerző számára, hogy a közlőkészség fejlesztését szolgáló szerkesztési, stilisztikai gyakorlatokat és a fogalmazási feladatokat mindig valamely fogalmazási műfajhoz kapcsolja, így ezek nem öncélúak, hanem tervszernek, meghatározott készségek kialakítását szolgálják. Az anyag logikus elrendezése megkönnyíti a pedagógusok munkáját: a tantervi anyagot a tankönyv feldolgozta sorrendben taníthatják. A 6., 7. és a 8. évfolyam számára kiadott tankönyvekkel szemben ez a kilencedikes Anyanyelvűnk legnagyobb előnye.

Hibáktól nem mentes ez a tankönyv sem; fogyatékosságai, vitatható részei jobbára a tanterv helytelen értelmezésével, pontatlanságával és néhány esetben rossz fordításával magyarázhatók.

A fogalmazási ismeretek című rész első fejezete szerkesztéstani és stilisztikai anyagot dolgoz fel. Tömören összefoglalja és elmélyíti az előző évfolyamokban tanultakat, tehát lényegében az év eleji ismétlést szolgálja. Hibának tartjuk, hogy a szerző összevonva és nem különálló egységekben rendszerezve közli a tanított szerkesztési és stilisztikai ismereteket. A stilisztikai ismereteket összefoglaló részben a szerző csak a helyes stílus követelményeit sorolja fel, a szép stílus sajátosságait később Az élénk elbeszélés stilisztikai eszközei cím alatt tárgyalja. Az ott nyújtottakat a tanulók már az előző évfolya18