Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1965-09-01 / 1. szám - Tankó László: Megjegyzések a kilencéves alapiskola 6. és 7. évfolyamának irodalmi tankönyveihez / Könyvekről

3. A 6. és 7. évfolyamban az alapvető tananyag szerepel?

Mivel lehetne kiegészíteni, mit lehetne egyszerűbben tárgyalni?

A 6. ás 7. évfolyam tantervében, illetve tankönyvében lényegében az alapvető tananyag szerepel. Szükséges lenne azonban módosítás, kiegészítés. Mindkét évfolyamban több magyar szerzőt, illetve eredeti művét kellene beiktatni. A 6. évfolyamban a mesék fejezetét magyar népmesékkel kellene bővíteni, a 7. évfolyamban több magyar meseíró müvét is közölhetné a tankönyv, hiszen erre a tanterv is lehetőséget nyújt. (Benedek Elek, Illyés Gyula stb.J.

Tankönyveinkben eddig valahogyan kevés figyelmet szenteltünk a fiatalok és felnőttek viszonyának, továbbá hiányos a fiúk és lányok közötti helyes viszony bemutatása is. Több Petőfi, Ady, József Attila és Arany vers kellene. Kevesebb népdalt, helyettük elbeszéléseket, amelyek közel állnak a gyerekek gondolatvilágához. A 7. évfolyam is foglalkozhatna Móra Ferenc elbeszéléseivel, s a régiekből megmaradhatna B. Polevoj: Egy igaz ember regényrészlete, valamint bővíteni lehetne a tananyagot Móricz Zsigmond: Árvácska és Fraňo Kráľ: Jano c. műveinek a szemléltetésével.

4. Megfelel-e az irodalomelmélet, annak terjedelme az egyes évfolyamokban?

Ami a gyakorlati tanítók véleményét illeti, talán éppen ebben a kérdésben a legeltérőbb. Egyesek túl kevésnek, mások túl soknak, többen megfelelőnek tartják az irodalomelméleti anyagot a 6. és 7. évfolyamban. Pontos választ e kérdésre természetesen csak alaposabb és tüzetesebb vizsgálat után adhatnánk. Addig is néhány megfontolandó szempont a tanítók részéről: a 6. évfolyam irodalomelméleti anyagát egyszerűbben és áttekinthetőbb módon kellene tárgyalni; a 7. évfolyamban összefoglalóan kellene ismertetni a szép stílus követelményeit, nemcsak esetenként;

a 7. évfolyam irodalomelméleti része kevés, többet kellene foglalkozni az irodalmi műfajokkal és a verstani alapfogalmakkal; — az irodalomelméletet a szemelvényekkel együtt tárgyalni, kiemelni a megfelelő mesét, mondát stb.; — az irodalomelmélet terjedelme nem felel meg, főként a verstan alapjaival kellene többet foglalkozni, mert a 8. évfolyamban aztán túlterhelt a tananyag ezen a téren.

5. Összhangban van-e az irodalomelmélet az olvasmányi anyaggal?

Általában összhangban van. Nem kielégítő azonban itt-ott a szemelvények alján összefoglalt elméleti rész. Ez néhol nem a legsikerültebb, nem elég konkrét. A tanulónak sokszor nehéz kihámoznia a lényeget. Az összefoglalás a könyv végén újból megismételhetné azt, amit már a könyv az egyes szemelvények után közölt. Ott láthatná a tanuló az összefügést, tudná mihez kapcsolni a tanultakat.

6. Milyen mértékben felel meg a 6. illetve a 7. évfolyamban használt irodalmi tankönyv a kommunista nevelés követelményeinek? Miben van a tankönyv e téren a tanító segítségére?

A 6. és 7. évfolyam tankönyvei a kommunista nevelés követelményeinek teljes mértékben megfelelnek. Az olvasmányok nevelési szempontból jól felhasználhatók, ezenkívül: szépek, érdekesek. Hasznosak és jók a szemelvények végén levő megjegyzések és magyarázatok. Ott ahol hiányosak avagy egészen hiányzanak, szükséges lenne kiegészíteni, illetve pótolni ezeket.

A tanítók egy része itt is hangsúlyozza, hogy a tankönyv szemelvényeinek nagy része nem magyar íróktól van, azaz fordítás, ami nincs jó hatással különösen ebben a korban a tanuló fejlődő stílusérzéke szempontjából.

16