Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1965-06-01 / 10. szám - Megjegyzések a hetedikes nyelvtankönyvhöz / Tankönyveinkről

MEGJEGYZÉSEK A HETEDIKES NYELVTANKÖNYVHÖZ folyamán azonban a Nap deklinációs szövege változik. Ezzel a példával a tanulók könnyen megértik, hogy a nappalok és az éj­szakák hossza az Egyenlítőn és Egyen­lítő körüli országokban egész éven át egyenlő. A Nap 12 órát tartózkodik a horizont fölött és 12 órát a horizont alatt. Március 21-én és szeptember 23-án pontosan zenitben delel az Egyenlítőn, június 21-én a Nap dekli­nációja — 23° 30’ és december 21-én a deklinációja — 23° 30’. Végezetül meg kell jegyezni, hogy most már csak a tanító ügyességétől függ, hogy az ismertetett műszert he­lyesen alkalmazza, és a nevelés szem­pontjából is helyesen kihasználja. cd Cm >> 2 я !й S л e '5' я ь ь я ой О S3 нн н w w 1-3 м н IIIMťíiflItHI A hatodikos nyelvtankönyről szólva (Szoc. Név. X. évf. 7. sz. 213. 1.) három olyan szempontot említettünk, melynek alapján a bírálat született. S három szempont némi módo­sítással a hetedikes nyelvtankönyv értékeinek és fogyaté­kosságainak elemzésében is érvényesíthető. A tanterv ebben az évfolyamban 66 órát biztosít a nyelv­tan tanítására, melyből hatot tollbamondásra szánunk. Marad tehát összesen 60 óra, s ez elegendő ahhoz, hogy az ez évi tananyagot — az ismétléseket és összefoglaláso­kat is beleszámítva — arányosan szét lehessen osztani. Miután a tankönyvet alaposan áttanulmányoztam, igyekez­tem megállapítani, hány tanítási egységre (órára) bontható a könyvben feldolgozott anyag. Egy-egy óra anyaga maradt minden olyan egység, mely hátul a tartalomjegyzékben kü­lön alcímként szerepel. Az alcímeken belül összefoglalt ismeretek több órára történő bontása helytelen lett volna, mert minden egység viszonylag helyes arányban megoszlő elméleti, gyakorlati jellegű (nyelvhelyesség, helyesírás) ismeretet és elemzési gyakorlatot foglal magában. Ezt azért szükséges megemlítenünk, mert a tananyag szokásos év eleji, órákra történő felosztása után mindössze 39 óra ma­rad. Ebből a 39 órából viszont okvetlenül le kell vonnunk azt a 12 órát, mely nem egyéb, mint az előző évi anyag ismétlése, tehát a melléknévig (35. 1.). Megállapítható, hogy a 66 órás évi tananyagot a szerzők összesen 27 órába kényszerítették bele. így aztán olyan visszás helyzet állt elő, hogy bár egy-egy óra elméleti és gyakorlati anyagának megoszlása arányos, az egész könyv proporcionalitása határozottan rossz. S ezen nem segít még az sem, ha a tantervben előírt 6 óra tollbamondást 6 telje^ sen önálló órának fogjuk fel, noha ilyen tollbamondási óráknak csak három helyen látjuk nyomát a könyvben, mégpedig a 83., 93., 103. lapon, tehát a nyelvtani rész utol­só harmadában. Ebből arra következtethetünk, hogy a könyv szerzői külön-külön írták meg a saját részüket, teljesen függetlenül attól, hogy a szerzőtársak milyen elve­ket érvényesítenek. Érdemes megfigyelni azonban a tollbamondások szövegét is mégpedig olyan szempontból, mennyiben felelnek meg a tanult helyesírási tudnivalók (a továbbiakban HT) be­gyakorlásának. A 83. 1. tollbamondási szövege a 80. 1. HT-it 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom