Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 2. szám - Hasák Vilmos: A sokoldalú elemzésről

ban nem választható el a mondatban kifejezett tartalomtól. E két tényezőt a tanulónak egységben kell látnia. A mondat alaki és tartalmi elemzésének annyira automatizálttá kell válnia, hogy a tanuló önállóan is tudjon mondatot elemezni. Nyilvánvaló, hogy az elemzés automati- zálódása nagymértékben megkönnyíti a munkát, és biztosítja az elemzés gyors menetét.

Az egyszerű mondat elemzésének szempontjai

a) Az alany (egy vagy több] és az állítmány (igei, névszói, névszói- igei) megkerestetése.

b) A mondat bővítményeinek megállapítása és az egyes mondatrészek közti összefüggések megkeresése.

c) A fontosabb bővítmények fajainak megállapítása. (A mindennapi életben elég gyakran találkozunk olyan mondatokkal, amelyekben

1—1 bővítmény fajának (pl. a határozóénak) az eldöntése még a tanító számára sem mindig egyszerű. Ez az oka annak, hogy elemzésre általában „problémamentes“ mondatokat szoktak kiválasztani illetve összeállítani. Ennek a nem természetes eljárásnak nem szabad iskoláinkban meghonosodnia! Válasszunk csak inkább „élő“ mondatokat, és amikor nehezebben eldönthető mondatrészre akadunk bennük, ne követeljük meg a tanulóktól a mondatrész fajának pontos megnevezését.)

d) A mondat fajának megállapítása szerkezete szerint (tőmondat, bővített mondat) és tartalma szerint (kijelentő, felkiáltó stb.j.

e) A mondatrész szófajának megállapítása. (Azt a kérdést, hogy milyen szófaj fejezi ki a mondatrészt, óvatosan kell kezelni. A szófajok és mondatrészek szerinti elemzés szempontjait ne szerepeltessük együtt mindaddig, amíg a tanulók nem tettek kellő jártasságra szert a szófajok felismerésében. Csak így érhetjük el, hogy a tanulók ne tévesszék össze a szófajt a mondatrésszel.)

Az összetett mondat elemzésének szempontjai

a) A főmondatok és a mellékmondatok megkeresése, a köztük levő kapcsolat megállapítása.

b) Az összetett mondat fajának megállapítása (mellérendelt, alárendelt).

c) A kötőszavak és az írásjelek használatának megokolása. (Gyakran vessük fel!!!)

d) A főmondatok közötti viszonynak (kapcsolatos, ellentétes stb.) és a mellékmondatok fajának (alanyi, határozói stb.) megállapítása.

A tanulónak azt kell eldöntenie, hány gondolat van a mondatban. Eleinte ajánlatos olyan összetett mondatokat elemeztetni, amelyekben a tanulók könnyen felismerik a mellékmondatot. Később azonban — amikor a tanulók már megfelelő jártasságra tettek szert a mondatok elemzésében — legyünk fokozatosan mind igényesebbek az elemzésre szánt összetett mondatok kijelölésében.

44