Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 2. szám - Hasák Vilmos: A sokoldalú elemzésről
nemzetiségű államokban a népek gazdasági, politikai és kulturális érintkezésének szükségletei természetszerűleg és törvény szerint vezetnek az összes nemzetek és nemzetiségek saját anyanyelvének állandó tanulmányozásával együtt a lakosság többsége által használt nyelv sza bad akaratból történő elsajátításához, amennyiben ez minden nemzet kultúrája, nemzetek közötti érintkezésének és kölcsönös gazdagodásának eszköze. A nemzetek és nemzetiségek közötti érintkezésnek ez az eszköze természetszerűleg és szükségszerűen válik tartóssá...“ (M. D. Kamman: V. I. Lenin a nemzeti fejlődés alapvető törvényszerűségeiről, Voproszi Filozofii I960.] Természetesen egy-egy gyűlésen a kétnyelvűség technikai akadály, hiszen annak időtartama ezáltal megkétszereződik. Erre — úgy véljük — nincs szükség, hiszen minden pedagógus megérti a szlovák nyelvű tárgyalást — ám fejtse ki mondanivalóját esze és „szíve szerint“ magyarul. Csak az a fontos, hogy a szíve a helyén legyen, és esze jól fogjon, mert enélkül nem sikerülhet a legfontosabb: alkotó erőinek teljes kibontakoztatása úgy, ahogy az szocialista társadalmunk lényegéből és köztársaságunk alkotmányából következik. S mindezt pedig tegyük a pedagógus legfőbb feladatának megvalósítása, a társadalom valamennyi tagjában a munkához való kommunista viszony kialakítása érdekében.“ (Az SZKP Programjából.] HASÁK VILMOS Ped. Kutatóintézet A sokoldalú elemzésről Az 1960 decemberében hozott törvényerejű rendelet értelmében 1963 szeptemberével a régi tanterv a kilencéves iskola minden évfolyamában átadta helyét az új tantervnek. Az ifjúság nevelésének és művelődésének új alapelvei jóformán minden iskolában maradéktalanul érvényesülnek már. Ez a nagy változás elkerülhetetlenné teszi új munkaformák és hatékonyabb módszerek bevezetését, mert nélkülük a tantervben kitűzött feladatokat nem lehetne százszázalékosan teljesíteni. Olyan megállapítás ez, amely mind a kilencéves alapiskola, mind pedig az általános középiskola valamennyi tantárgyára egyaránt vonatkozik. Ha a régi tantervet gondosan összehasonlítjuk az újjal, könnyen fölfedezzük benne mindazt, ami komolyabb elmélyülést és eleinte talán alaposabb előkészületet követel meg. Újszerű követelményekkel minden tantárgy tantervében találkozunk. Ilyen követelmény pl. a magyar nyelv alapiskolai és középiskolai tantervében a sokoldalú elemzés. Ámbár a követelmény megszövegezése újszerű, senki sem állíthatja, hogy teljesen új, eddig ismeretlen feladat elé állítja a magyar nyelv tanítóját. Hiszen tanítóink túlnyomó többsége eddig is elemeztetett, csakhogy a szótani elemzés során a szófajokon kívül, a mondattani elemzés során pedig a mondatrészeken és a mondatfajtákon kívül másféle szempont általában szóba sem került. Nyilvánvaló, hogy az eddigi eljárás a sokféle szempont szerinti elemzéshez viszonyítva nagyon egyhangú, és a tanuló emiatt könnyen közömbössé válhat az anyanyelvvel 40
