Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 2. szám - Hasák Vilmos: A sokoldalú elemzésről

szemben. A sokoldalú elemzést viszont érdekessé teszi a szempontok változatossága. Ezzel lehetővé válik a tanulók aktivizálása, amely nélkül a tanító nem végezhet igazán eredményes munkát.

Miért kell rendszeresen többjeié szempont szerint elemezietni? Egyrészt azért, mert így aránylag könnyen meggyőződhetünk tanulóink „gyöngéiről“, és pótolhatjuk a tudásukban mutatkozó hiányokat, másrészt sűrűn alkalmat adunk a tanulóknak, hogy a már tanult nyelvtani ismeretanyag rendszeres ismétlésével tudásuk készséggé és jártassággá fejlődjön.

A sokoldalú elemzés során a kínálkozó szempontok közül kiválasztunk néhányat az elemzésre kijelölt mondat nyújtotta lehetőségek szerint.

1. A hangtani elemzés szempontjai

a) A hangok felosztása: mély és magas, rövid és hosszú magánhangzók, értelemváltoztató szerepük; a hangrend; zöngés és zöngétlen, rövid és hosszú mássalhangzók, értelemváltoztató szerepük; az elválasztás.

b) A hangzócsoportok helyes kiejtése, a mássalhangzók hasonulása és összeolvadása.

c) A szóhangsúly, a hang színezete és a hangerő, a hangsúlyozási szakaszok; a szünet szerepe a beszédben, a beszéd gyorsasága, a szórend.

d) Helyesírási tudnivalók.

A hangtani elemzés eléggé igényes. A tanulók ugyan utánzással aránylag könnyen elsajátítják a helyes kiejtést, de a hangtani ismereteket, illetve az elemzésre kijelölt nyelvi jelenséghez fűződő hangtani vonatkozásokat nehezen tudatosítják. Minthogy a hangtani ismeretek igen fontos szerepet játszanak a helyesírástudás kialakulásában, a hangtani szempontoknak különösen azokban a járásokban kell fokozott figyelmet szentelnünk, ahol jelentős a nyelvjárás hatása.

2. A szótani elemzés szempontjai

a) A szófaj megállapítása.

b) Az igealak személye, száma, ideje, módja, alanyi és tárgyas igeragozás; igenevek, igekötő; tárgyas és tárgyatlan igék, ikes igék; az ige fajai; igeképzés.

c) A főnév fajai, főnévképzés, birtokos személyragozás.

d) A melléknév képzése, fokozása.

ej Helyesírási tudnivalók.

Az új tanterv szerint a tanulók már a 3. évfolyamban megismerkednek az egyszerű szótani elemzéssel. Ha ezeket az elemzésre vonatkozó követelményeket az alsó tagozat évfolyamaiban mindenütt következetesen szem előtt fogják tartani, a tanulók néhány év múlva kétségtelenül ritkábban fognak bizonytalankodni a szófajok megállapításában.

A szótani elemzés igényesebb szempontjai a szóalkotással, illetve a szóképzéssel függnek össze, s ezért az alapiskola felsőbb évfolyamainak elemzési gyakorlataiban és a középiskolában kerülnek előtérbe. Gyakori szerepeltetésük azért fontos, mert ezáltal nemcsak a képzett

41