Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-09-01 / 1. szám - Magyar Pszichológiai Szemle / Folyóiratszemle

dít vitát. Kritikusan analizálja a nevelés tényezőinek eddigi rendszereit, különös tekintettel a magyar és a szovjet pedagógiára. A nevelés tényezőinek tökéletesebb megkülönböztetése és rendszerük megalkotása nemcsak az elmélet szempontjából fontos, hanem a nevelési folyamatok szervezése számára is lényeges. Besnyő Miklós: A köznevelés alakulása Csehszlovákiában az 1960-as reform után c. írása áttekintő képet nyújt iskolarendszerünk változásáról az iskolatörvény életbe léptetése óta, ismerteti iskoláink szervezését, irányelveit, a nevelés és oktatás tartalmát stb., és beszámol a pedagógia tudományának oktatási-nevelési rendszerünk tökéletesítésére irányuló segítségéről.

Sok érdekeset mond számunkra Szat- máry Lajosnak: Tanárjelöltek vallomásai hivatásról, indítékokról, tervekről c. írása. A szerző egy ankét eredményeiből indul ki, amelyet 75 gyakorló tanító- jelölt közt rendeztek a középiskolákban. (A kérdések közt szerepelt az is, vajon akarnak-e tanítók lenni, milyen indítékok vezették őket ennek a hivatásnak és az illető tanulmányi szaknak a választására, hol akarnak elhelyezkedni, milyen iskolában, fiúkat vagy lányokat akarnak inkább tanítani, milyen törekvéseik vannak, mivel töltik szabad idejüket, hogyan érzik magukat felkészülve hivatásukra, milyen sikereket várnak, hogyan érintkeznek a diákokkal, mit nyújtott nekik a gyakorlóiskola, milyen volt a legszebb élményük tanítási gyakorlatuk folyamán stb.] Nálunk is érdemes lenne ezeket a problémákat ily módon tanulmányozni.

E cikkeken kívül ezek a számok is egész sor értékes beszámolót hoznak a hazai és külföldi irodalomból (pl. M. Jurčónak: A megismerés és annak különlegességei a gyermeknél c. tanulmányát és a 2. számban Holéczyová—Klindová— Berdychová: Játékok az óvodában c. írását, amely cseh fordításban jelent meg], utalnak a folyóiratokra is, és megismertetik az olvasót a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának munkájával, pl. közzétették a magyarországi nevelés tervjavaslatáról szóló vitát.

Egészben most is pozitiven értékelhetjük a Magyar Pedagógia c. folyóiratot —

mely tanulságos, érdekes, s nagymértékben hozzájárulhat nevelőmunkánk szervezésének tökéletesítéséhez.

A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 1962, 1. SZÄMA most kevesebb írást közöl, amelyek közvetlen kapcsolatban le i- nének a pedagógiával. A cikkek közül megemlíthetjük A. G. Kovaljovnak: A tanuló személyiségének tanulmányozása pszichológiai-pedagógiai kísérleti módszerrel (oroszból való fordítás) c. írását. A gyógypedagógia szempontjából említést érdemel egy másik, oroszból fordított cikk; A. I. Klirinnek: A gyermeki beszédtevékenységben a betegség vissza- tükrözésének kísérleti kutatása c. írása. Pedagógiai szempontból érdekes cikk még Csirszka János: Pályaválasztási indítékok gyakorisága Budapesten, Baranya- és Csongrád-megyében; ez az írás egész sor értékes ismeretet nyújt. Kár azonban, hogy általában csak relatív adatokat közöl, és különösen, hogy a pálya- választás motivációját adatok nélkül közli, nem tünteti fel: konkréten milyen hivatást szeretnének választani a tanulók, így általában csak formális megismeréshez jutunk. Ezenkívül van itt még két cikk, Kalocsai Dezső: A szenvedélyek tana Descartesnál, Böszörményi Zoltán: Egyes hallucinogén anyagok pszichoterápiát elősegítő hatásáról c. írások. A cikkek után a pszichológiai folyamatra vonatkozó ismertetések következnek. Nem egy, pedagógiai szempontból is tanulságos elemet találunk A XVI. nemzetközi pszichológuskongresszus c. közös beszámolóban. Ezen a kongresszuson a szocialista tábor országainak képviselői is részt vettek. Utána következik Salamon Jenő- né: A tudományos kutatás tervezése és koordinációja a Szovjetunióban, Horváth L. G.: A közlekedés- és postaügyi minisztérium autóközlekedési alkalmasságvizsgáló mozgó laboratóriuma, Cser János nekrológja (1904—1961), A reakcióidő mérésének pszichodiagnosztikai értékelései a hazai kutatásokban c. vitaindító cikk és A mérnöki pszichológiáról c. írás. A tavalyi évfolyam színvonalához képest ez a szám bizonyos visszaesést mutat (többet kellene foglalkozni a különféle hibák kiküszöbölésével), hisszük azonban, hogy a következő számok újból elérik előbbi szép színvonalukat.

40