Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Magyar Pedagógia… / Folyóiratszemle
ta embertípus nevelésében. Ebben a törekvésben falusi osztatlan iskoláinknak is ki kell venni részüket. Nem fogadhatjuk el azt a helytelen nézetet, hogy a falusi gyermeknek elég alkalma van a friss levegőn mozogni. Pedig a falusi gyermeknek a városi gyermekhez hasonlóan szüksége van szervezett, naponta végzett testgyakorlásra az iskolában, a pionírszervezetben, az iskolai napközi otthonban, testnevelési szervezetekben. Jirina Rousová: Hogyan szervezzük meg a testnevelést az osztatlan iskolákban című cikkében bemutatja, hogyan végezzük ezt a munkát az említett iskolákban. Albert Šimonovič: A tanulók előkészítése az alapfokú kilencéves iskola 5. évfolyamából a 6. évfolyamba való fellépésre című cikkében sok új oldaláról ismerjük meg ezt a problémát. A jó tanító egyénisége tanítványaiban mély nyomokat hagy, és nagy hibát követnek el azok a tanítók, akik munkájukat hiányosan, felelőtlenül végzik. Dr. Josef Kurfürst: Hogyan ítélik meg tanulóink tanítóik munkáját című írása behatóan tárgyalja, hogyan végezze a tanító munkáját, és a végzett munka milyen hatással van a tanulókra, azok mennyire képesek megítélni tanítóik munkáját. KOMENSKÝ — 86. évf. 9. szám Ennek a számnak az első cikkét Zde- nék Nejedlý emlékének szentelik. Josef Koreys szeretettel és kegyelettel méltatja az elhúnyt nagy pedagógus és tudós érdemeit az iskolaügy terén. Bohumil Klement cikke: A nyelvtan és a helyesírás tanításának néhány kérdése az 1—5. évfolyamok új tanterve és tankönyvei alapján sokat mond magyar tannyelvű iskoláink tanítósága számára is. Világosabbá válik előttünk az új tanterv gyakorlatban való értelmezése és alkalmazása. Ez annál is fontosabb számunkra, minthogy az új tanévben több évfolyamban tanítanak majd az új tanterv szerint, de a régi tankönyveket használják. Az előbbi cikkhez hasonlóan fontos, hogy tanítóink megismerkedjenek Jirina Vitvarová: Mi újat találunk a 3—5. évfolyamok olvasókönyveiben c. írásával, valamint Norbert Černý cikkével: Az iskola és az élet kapcsolatának érvényesítése a helyi jellegzetességek figyelembe vételével. Dr. Gustav Kníže: A geometriai tananyag az alapfokú kilencéves iskola I. fokán c. cikkében azzal foglalkozik, hogy az új tantervek az 1—5. évfolyamban miért részesítik előnyben a geometriai tananyagot nagyobb mértékben, mint eddig. A cikk ismerteti a) a geometria tananyagának tartalmát és terjedelmét, b) hogy az alapfokú kilencéves iskola I. fokán milyen geometriai ismeretek képezzék a tananyagot, c) a geometria- tanítás módszereit. — A cikkíró ezenkívül rámutat a geometria-tanítás színvonala emelésének szükségességére és lehetőségeire. Fontos, hogy ezzel a problémával minél többet foglalkozzanak a módszertani megbeszélések, a járási pedagógiai tanácsok, a továbbképző intézetek és azok a pedagógusok, akik hozzájárulhatnak a mennyiségtan ezen fontos elemének újszerű feldolgozásához. KOMENSKÝ — 86. évf. 10. szám A tanulóknak az 5. évfolyamból a 6. évfolyamba váló átlépése egyes pedagógiai és szervezési kérdésével Bohumil Klement foglalkozik ebben a számban. A cikk elolvasása hozzásegíti tanítóinkat, hogy az átmenetet zökkenő mentessé tegyék. A 3. és 4. évfolyam képzőművészeti neveléséhez részletes módszertani útmutatást ad Anton Macko. Tanítóink megismerkedhetnek a cikkből 1. a tantárgy céljával és feladatával, 2. a képzőművészeti nevelés tartalmával, 3. a munka tervezésével. Libor Melkes a zenei nevelésnek az új tanterv alapján való tanításához (a 3. és 4. évfolyamban) nyújt módszertani utasítást. A munkára nevelés problémáival az új tanterv alapján (a 3. és 4. évfolyamban) Dr. Béla Weinzetlová foglalkozik. MAGYAR PEDAGÓGIA. Ez a folyóirat az 1962. évben is a megszokott szép színvonalán folytatja munkáját. Az 1. számban bevezetésképpen közli az 1961. évi III. törvényt a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. Ezzel a törvénnyel a magyarországi oktatásügy jelentékeny mértékben hasonlóvá válik a mi iskolarendszerünkhez, természetesen sajátosságai megőrzésével. Az új iskolatörvény szerint bevezetik az egységes kötelező, nyolcéves általános^ műveltséget nyújtó iskolát, ezt követi a kétéves továbbképző iskola. Ez azok számára kötelező, akik a nyolcéves iskola elvégzése után 16. életévük betöltése előtt nem 38
