Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-09-01 / 1. szám - Komenský c. lap / Folyóiratszemle

gyermekek olvasmányaival, bem.utat- ja, hogyan nyúljunk valamely gyer­mek- és ifjúsági műhöz, ha annak nevelőhatását érvényesíteni akarjuk. (Az első csoportban többek közt Móra: Csilicsala Csalavári Csalavér Capek: Dásenka és Noszov: Vidám történetek, majd Defoe: Robimon, Gajdar: Timur és csapata és Mikszáth: A két koldusdiák c. müvének értékelő elemzését adia.j Még egyszer figyelmébe ajánljuk tehát a magyar nyelv és az irodalmi nevelés tanítóinak Tóth Béla leg­újabb könyvét. Az iskolai könyvtá­rosoknak nagy segítséget nyújtana a szerző 1955-ben „A gyermek és az irodalom — a gyermek olvasóvá való KOMENSKÝ — 8fi. évf. 8. szám Bohumil Grulich „A tankönyvvel való önálló munka elsajátítása komoly feladat az 5. évfolyam tanulóinak a 6. évfolyamba való átlépése szempontjából” c. cikkében folytatja a tankönyv szövegével végzett önálló munka problémáinak fejtegetését. Ennek a munkának alapját — amint em­líti — a szöveggel végzett analitikus­szintetikus eljárás képezi. Mivel azonban tanulóink nincsenek tisztában a szöveg egyes részeinek, továbbá a szakaszoknak és mondatoknak értelmi elemzésével, ezért nem képesek életkoruknak meg­felelő vázlatot készíteni. A szöveg elem­zését legtöbbször rendszertelen, rögtön­zött módon készítik el. így figyelmükön kívül marad a vezérgondolat elemzese, a gondolatok logikus következetességé­nek és összefüggésének felismerése, te­hát nem értik meg kellőképpen az olva­sottakat. A vázlatban ne lássuk csak a reprodukálás megkönnyítését, hanem te­kintsük azt az értelmes, kifejező olvasás alapjának is. Tanulóink használják fel a vázlatké­szítést a tanulásban önálló munkájuk megkönnyítésére, amikor a tartalom íel- dolgozásának megbízható támasza lesz. nevelésének kérdései az általános iskolában“ címmel megjelent müve is. Végezetül felvetjük az ismerte­tett könyv kapcsán: nem lenne ér­dektelen a * szerzőéhez hasonló, a hazai sajátosságokat figyelembe ve­vő felmérést végezni az itteni ma­gyar tannyelvű iskolák tanulóinak irodalmi érdeklődéséről; ez valószí­nűleg segítséget nyújtana a .na meg oly sok problémával küzdő új tan­tárgy, az irodalmi nevelés sikeresebb megvalósításában, valamint kedve­zően befolyásolhatná a könyvkiadási terveket is. SZEBERÉNYI ZOLTÄNNÉ, PI Nitra A jól elkészített vázlat a logikus gondol­kodás és a jó emlékezőkészség alapja. Hogyan fejlesszük a vázlatkészítést a ta­nuló életkorának megfelelően — erre a problémára mutat rá módszeresen fel­dolgozott gyakorlati példákon a cikk írója. Fontos ennek a munkának a meg­alapozása az 5. évfolyamban. Az 5. évfolyam tanítóinak nyújt segít­séget Bedŕich Foltýnnak Az 5. évfo­lyamban az olvasástanítást egészítsük ki könyvolvasással is című írása. Az olvasás tanításának a feladata, hogy a tanulókat megnyerjük az olvasás számára, és jó olvasókká, mintegy ol­vasóközönséggé neveljük őket, olyan em­berekké, akiknek az olvasás képezi to­vábbi művelődésük és szórakozásuknak az alapját. Ebben a munkában a tanítóra komoly feladat hárul és feltételezi, hogy ő maga is szeresse a könyvet és ismerje a könyvvel való bánásmódot. A tanuló­kat fokozatosan rá kell szoktatni, hogy az olvasás életszükségletükké váljon. A cikk írója gyakorlati példákon mutatja be, hogy a tanítási órán és az azon kí­vül szervezett olvasással hogyan érhe­tünk el megfelelő eredményt. Azt akarjuk, hogy a testnevelés az őt illető szerepet töltse be az új, szociális­FOLYÓ IRATSZEM LE 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom