Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)

1961-03-01 / 3. szám - Mózsi Ferenc: A zene is szerves része a nép történetének

2. A -fogháznál a vonat megérkezik,

Munkásainkat bús vitézek őrzik,

Ne féljetek, jó vitézek mitőliink,

Nem magunkért, értetek is szenvedünk.

3. Harminc munkás sínylődik a börtönben,

Éjjel-nappal étien-szomjan szenvedve;

Hőn szerető szív dobog a keblökben,

Eldalolnak egy nótát keservökben.

4. Oly szomorú itt a munkás élete,

Mint gerlének, ha párját elvesztette,

Bús gerlice él és hal a párjáért Mint a munkás él-hal a szabadságért.

A fenti dal az első börtöndalok közé tartozik, melyet több, abban az időben elterjedt dal dallamára énekelték. Címe: „Június 13-ra”, a szöveg szerzője Szopkó János, az Általános Munkásegylet választmányi tagja, akit 1871. június 13-án két nappal a dal megírása után — a világ első proletárhatalma, a párizsi kommün bukását gyászoló tüntetés miatt zártak le.

A munkásosztálynak ebben az időben még nem voltak zeneszerzői, és ezért mondanivalójának terjesztése érdekében a legtöbbször közismert népszerű dallamokat használtak fel. A „Június 13-ra” című dalt országszerte más-más dallamra énekelték. Leggyakrabban a „Búsan, búsan szól a harang ...” kezdetű népies dal melódiájára húzták rá a szöveget. Nálunk Bratislavában és környékén azonban inkább az „Erdő, erdő, sűrű erdő árnyában ...” című dal melódiájával ismeretes. Még a 30-as évek folyamán is gyakran énékelték, azonban — kutatásaink és értesüléseink szerint csupán a harmadik meg a negyedik szakaszt ismerték, és ehhez hozzáénekelték néha az eredeti népies műdalt is. (Lásd a 83. oldalon)

Ha jobban szemügyre vesszük a dalt, rögtön észrevehetjük a munkásfolklór erős formáló erejét, csiszoló, nemesítő tevékenységét. A munkásdal énekese a népies műdal tizedik ütemét (csillaggal jelölve), mely azt formájában asszimetrikussá és ezzel hangulatában túl édessé cukrozza, egyszerűen elhagyta. Ezzel a dal formájában kerekdeddé, hangulatában pedig patetikusabbá vált.

Ugyanezt a kristályosító folyamatot figyelhetjük meg a szöveg összevetése során is. Míg a népies műdal szentimentálisán kesergő hangú, addig a munkásdal megtisztult, fájdalommal teli, de forradalmi optimizmussal átszőtt mondanivalójú költemény.

Tehát ezen a területen sem lehet egyszerű átvételről beszélni, hanem alkotó, azaz kiválasztó és átformáló átvételről. És ez jellemzője minden folklórnak.

Nagyon elterjedtek voltak az idegen eredetű, főleg osztrák és német forradalmi dalok is hazánkban. Ennek oka az, hogy a nagy számot kitevő,

82