Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-01 / 1. szám - Gaál Lászlóné: Hogyan dolgozzunk a tankönyvvel az általános műveltséget nyújtó iskolák alsó osztályaiban
Hogyan dolgozzunk a tankönyvvel 7 A továbbiakban az 5. évfolyamból mutatok be néhány gyakorlati részt a tankönyvekkel való munkával kapcsolatban. Ebben az évfolyamban néhány új tantárggyal bővül a tanterv az alsóbb osztályokhoz viszonyítva. Itt már tanítunk történelmet, földrajzot, biológiát is. Ezzel a tanulókat, figyelmüket több irányba tereljük. A legtöbb iskolában egy tanító tanítja itt az összes tantárgyat. A tanító tehát ugyancsak több irányú munkát végez, amikor minden tanítási órája más-más témakörből való. A tankönyvekkel kapcsolatban nagyon fontosnak tartom, hogy a tanév elején a tanító már feltételenül jól ismerje a tankönyveket, amelyekből az egyes tantárgyakat tanítani fogja. Csak a tankönyv alapos ismerete teszi lehetővé számára, hogy tanulóinak az első tanítási órán be tudja mutatni a tankönyvet. Miből áll a tankönyv bemutatása? Ez nem más, mint az érdeklődés felkeltése a tankönyv tartalma iránt — belelapozás; a tanulók figyelmét fel kell hívni a tankönyv íróira, a tankönyv külsejére stb. Mindez olyan formában történjék, hogy a tanuló kiérezze a tanító őszinte szeretetét a tantárgy iránt, és megbecsüléssel fogja kezébe a könyvet. Minden tankönyvről elmondjuk, mit fogunk belőle megtanulni, miért fontos számunkra, mennyi érdekes dolgot tartalmaz. Itt van előttem az 5. osztály számára összeállított „Az élettelen természet” című tankönyv, és csak úgy találomra kinyitom a könyvet. Egy kép ragadja meg a figyelmemet a 67. oldalon, ahol egy fiú gyertyákkal a kezében áll a nyitott ajtó előtt. Tehát azon a tanítási órán a levegő áramlásáról kell tanítanom. Elkészítem hozzá a segédeszközöket — a gyertyákat. Az új anyag közlését a szellőztetéssel kezdem, majd elmondom, hogy a vonaton, ahol minden ablak nyitva volt, többen felszólaltak, hogy az ablakokat a kocsi egyik oldalán csukják be! A huzat, a levegő erős áramlása veszélyes egészségünkre. A levegő mozgását érezzük, de láthatjuk is. Bemutatom a kísérletet — a tanulókkal is elvégeztetem. Ez lenne az én rövid óravázlatom, amit természetesen kiszínezve megbeszélek a tanulókkal. Azt akarom, hogy tanulóim megtanulják, hogyan áramlik* a levegő a nyitott ajtón, ablakon keresztül — honnan tudjuk, hogy a meleg levegő könnyebb, mint a hideg. A kísérletek alapján előbb egy jobban fogalmazó tanulóval elmondatom, mit csináltunk, mit tapasztaltunk. Utána több tanuló is elmondja az órán tapasztalt élményeit. Elővesszük a tankönyvet, és kinyittatom a megfelelő oldalon. Kísérletünket képen látják a tanulók. Még egyszer megfigyeltetem a képet és áttérek a házi feladatra. Ez kérdésekből és feladatokból áll: 3 pontban összefoglalva ott van az óra anyaga, de felszólításban és kérdésekben, amelyekre a tanulóknak saját szöveget kell fogalmazniuk. A szöveg kb. ez lesz: Ha fűtött helyiség ajtaját kinyitjuk, és beállunk az ajtóba, lábunk fázik, a felfelé nyújtott kezünkön pedig meleget érzünk. Ez azért van, mert a nehezebb hideg levegő az ajtó alsó részén betódul a helyiségbe, a könnyű, meleg levegő pedig az ajtó felső részén a szabadba tódul. Ha valamely helyiséget szellőztetünk, kicserélődik a helyiség levegője. Rövid, kis önálló szöveg, amit a tanulók írásban is megfogalmazhat
