Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-01 / 1. szám - Radnai Béla: Öröm és gond a gyermek (recenzálta Szeberényi Zoltánné) / Könyvekről
28 Szülők iskolája velés, bánásmód hátrányairól szólni, a család összhangban, az egészséges nevelés fontosságáról. Továbbá arról, hogy az iskolásgyermek eléggé tudatos ahhoz, hogy észrevegye a szó és cselekedet közötti különbséget. Egy szóval: az őszinteség fontosságáról a nevelésben. Ez utóbbi három problémát azonban majd a közeljövőben fogjuk részletesen tárgyalni. A fentiekből is láthatjuk azonban azt, hogy egy-egy tanító kezébe egész sor olyan gyermek kerül, akiknek gyakran a szülői nevelés hibáiból különféle rossz vagy jó tulajdonságaik vannak. Ezért kell nekünk, tanítóknak és szülőknek összefogni, hogy az elkövetett nevelési hibákat felismerve, egymásnak tanácsot adva, azokat eredményesen el is távolíthassuk. Egyesülnie kell magatartásunkban a kedvességnek a komolysággal, a szeretetnek a szigorú következetességgel, az igazságosságnak az igényességgel. Ezeknek az elveknek a betartásával a nevelési munka sok-sok apró részletfeladata megoldhatóvá válik. S így mind a szülők, mint a pedagógusok örömére elősegíthetjük az igazi jó gyermek, a későbbi életrevaló, becsületes, őszinte, új, szocialista embertípus kialakítását. Severin Gabriella УШЕШ1 Radnai Béla: Öröm és gond a gyermek (Könyv a szülők számára) Az utolsó években egyre több olyan kiadvány jelent meg, amely igyekszik megkönnyíteni a szülők felelősségteljes nevelési munkáját. Ezek között figyelemre méltó helyet foglal el az említett könyv, mely valóban segítséget nyújt abban, hogy a nevelés minél több örömmel járjon, és a lehetőség szerint minél kevesebb gondot okozzon. Az új ember nevelése nem kis feladat. Számos apró tényezőből tevődik össze, s igen nagy jelentősége van a nevelés apró, hétköznapi tetteinek. Természetesen az iskolán és a családon kívül az egész társadalom felelős az új nemzedék neveléséért, de mint könyvünk egyik fejezete rá is mutat, a szülők jelentős része nincs tisztában azzal, hogy mily nagy az ő felelősségük. Egyáltalán nem gondolkoznak rajta, hogy tulajdonképpen hogyan is kell nevelni, és kisebb- nagyobb vétségeiknek, következetlenségeiknek milyen következményei lehetnek, zúgolódnak, szidják gyermekeiket sokszor olyasmiért, amiről azok koruk és szellemük sajátossága miatt nem is tehetnek, vagy amit épp ők — a szülők — idéztek elő meggondolatlan beszéddel, tettel. Nem nevelnek tudatosan. Általában azzal mentegetőznek, hogy nem érnek rá gyermekük nevelésével foglalkozni, mindketten dolgoznak, fáradtak és nincs idejük utánanézni gyerekeik dolgainak. Igaz, számos feladattal kell megbirkózni a mindennapi életben, a munkahelyen és otthon is, mégsem szabad
