Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-01 / 1. szám - Alžbeta Hotová: Hogyan tanítsuk a sztöchiometriai számításokat a kilencéves iskolában
20 A. Hotová: Hogyan tanítsuk a sztöchiometriai számításokat A példa megoldása után így adjuk meg a teljes szóbeli választ: 3 g oxigén előállításához 7,46 káliumkiorátot kell felbontani. A tanulóknak az adott kémiai eljárásról nyert elképzelését házi feladattal kell kiegészíteni, ahol meg kell állapítani a reakció melléktermékeinek a mennyiségét. Alkalmas például az ilyen feladat: Számítsátok ki, hány g káliumklorid keletkezik 7,46 g КСЮз-ból! Végül megint alkalmuk van a tanulóknak, hogy ismét ellenőrizzék az anyag megmaradási elve törvényét (a házi feladat eredményének összege és a 3 g kell, hogy 7,46 g-ot tegyen ki). A hármasszabály megoldásánál a kémia tanítója a tanulóktól ugyanazt a megoldási módot követeli meg, amelyet a matematikaórán tanultak. Célszerű, ha a matematikaórákon is megoldatunk kémiai tematikájú feladatokat, pl. a hármasszabályok köréből. Igyekezzünk itt is összekötni a matematikát a kémiával, illetve a többi tantárggyal. így a tanulókban megszilárdul a világ egységes szemlélete, és érthetővé válik számukra a természeti jelenségek és törvényszerűségek kapcsolata. így fontos momentumhoz jutottunk: Hogy tanulóink egységes természetszemléletre tegyenek szert, okvetlenül szükséges, hogy tisztában legyenek a tananyag gyakorlati jelentőségével. A kémia tanítójának is rá kell mutatnia a sztöchiometriai számítások gyakorlati hasznára. Ebből a szempontból rendkívül gondosan kell összeválogatnunk a példákat. Igen alkalmasak a termelésből vett példák, ahol megfelelő súlymennyiségekkel kell dolgozni, mint amilyen a s q a t. Ezekben a súly- egységekben kell aztán kifejezni a súlymennyiségeket a kémiai egyenletekben. Üjabban bevezetik a kilogramm-molekula fogalmát, nyilván gyakorlati okokból. Fontos, hogy a tanulók világosan lássák a sztöchiometriai számítások fontosságát a termelés számára, s hogy tisztában legyenek jelentőségükkel a nyersanyagok gazdaságos kihasználása szempontjából. Hogy kihangsúlyozzuk ennek a fontos anyagrésznek a jelentőségét, szükséges, hogy a kémia tanítója ezt necsak azokon az órákon alkalmazza, amelyeknek célja a sztöchiometriai számítások elsajátítása, hanem hogy ezekhez tervszerűen visszatérjen az egész iskolai év folyamán, így pl. a sztöchiometriai számításokat alkalmas módon besorozhatjuk az új tananyagba, vagy vizsgáztatáskor, az új feladat kijelölésekor is felhasználhatjuk stb. Célszerű lenne, ha mindenütt, minden témánál, ahol csak sztöchiometriai számításokat alkalmazni lehet, ilyen jellegű házi feladatokat adnánk a tanulóknak. Ezenkívül kívánatos lenne, ha a laboratóriumi órákon igazolnánk valamilyen sztöchiometriai számítást, pl. só előállítását neutralizációval stb.
