Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-06-01 / 6. szám - V. Katajev: Távolban egy fehér vitorla / Könyvekről
188 Könyvekről pályafutását lírikusként kezdte, később aztán áttért a drámaírásra és a prózára is. Ismert alkotásai a dráma területén a Virágok útja, Millió szenvedés, melyek a külföldi színpadokon, Londonban, Párizsban, Berlinben, New Yorkban is nagy sikert arattak. A prózaírás terén elbeszélések, karcolatok, tudósítások, novellák jelzik írói működésének útját, majd megjelenik első regénye: Verseny az idővel. Ez a regény határkő az író fejlődésében. Ebben a szocializmust építő szovjet embert állította műve középpontjába. A szocialista realizmus talaján biztosan álló író, aki szívvel-lélekkel a szocialista haza felvirágoztatásáért harcolt, aggódva figyelte a hamincas években hatalomra jutott német fasizmus Drang nach Osten irányú leplezetlen törekvéseit. Ezért olyan témához nyúlt, amely lelkes hazaszeretetre buzdít, a szülőföld és a dolgozók megbecsülésére. Katajev tudatában volt annak, hogy a hazaszeretetre nevelést a kicsinyeknél kell kezdeni, fogékony lelkűkbe mélyen el kell palántáim a szülőföld szeretetét és a dolgozó nép tiszteletét. 1936-ban jelent meg a szocialista realista ifjúsági irodalom remekbeszabott alkotása, a: „Távolban egy jeher vitorla”. Katajev mesteri kézzel nyúl a gyermekvilág érdekes témájához. Sikerének titka abban rejlik, hogy mélyen átélt személyes élményeire és tapasztalataira támaszkodik. A „Távolban egy fehér vitorla” egyik fő hőse: Petya, a kis gimnazista nem más, mint maga az író. A cselekmény hátterében az 1905-ös orosz forradalom elevenedik meg, amikor az elnyomott orosz nép le akart számolni a szuronyok hegyén fenntartott cári önkényuralommal. Elvonul előttünk a cári önkény ellen szervezkedő munkásság, látjuk a szociális igazságtalanság áldozatait, a nagybirtokok kommenciós cselédeit. A regény hősei: Petya, Gavrik, a nagyapó, a matróz, Terentyij és a többiek igazi típusok. A mü pedagógiai értéke számunkra felbecsülhetetlen. A kölcsönös segítés, kitartás, ragaszkodás, kötelességtudás, a legnehezebb akadályok leküzdése, az antikle- rikalizmus kell, hogy erényei legyenek a szocialista ifjúságnak, s mindezeket a pozitív hősök jellemében fellelheti a gyermekolvasó. A mű sokban hozzájárul az ifjúság eszmevilágának, életszemléletének kialakításához és kommunista erkölcsi neveléséhez. A gyermekek Petyában, Gavríkban követendő példát látnak, mivel magatartásuk, jellemvonásaik megnyerőén vonzók. Vannak ugyan szépséghibák Petya jellemén, például kisebbfajta hazudozás, de ezek eltörpülnek áldozatkészsége és bátorsága mellett, melyet a forradalmi harcban a munkások megsegítésekor felmutat. Gavrik kötelességtudása, szorgalma, nehéz szociális helyzete, árvasága ellenére is vidám természete, nehéz és bonyolult helyzetekben mutatkozó talpraesettsége nem egy gyermeknek szolgálhat követendő például. A regény cselekményének lüktető drámaiságát mély líraiság szövi át. Az író beható aprólékossággal ismeri a tengeri kikötőt, az élénk forgalmú kikötővárost soknyelvű tarka lakosával. A regény szereplőit társadalmi környezetükbe helyezi, ennek a társadalmi rétegnek slangjével beszélteti. Ezen keresztül alaposan megismerjük a piaci árusok, tengerészek, halászok változatos és sajátos szókincsét. Az író nyelve ízes, fordulatos, színes, jelzőkben gazdag, és a gyermekolvasók értelmi színvonalának teljes mértékben megfelel. Hőseit beszédükön, cselekedeteiken keresztül találóan jellemzi. Katajev magabiztosan mozog a Fekete-tengeri kikötőváros, Ogyessza tarka emberáradata között, a színekben pompázó kikötőben, a lenyűgöző tengerparton, a szorgos tengeri halászok, öntudatos gyári munkások, forradalmi hévvel átitatott matrózok, kommenciós cselédek között, az ősi katakombákban és a periféria munkásnegyedeiben. Reálisan rajzolja a kapzsi piaci kofák, edzett tengeri halászok, osztályöntudatos munkások, kizsákmányolt kommenciós cselédek, elkeseredett katonák és a gyermekek világát és ezeknek tipikus képviselőit. Személyes élményei, gazdag tapasztalatai segítségével élethűen eleveníti meg a belső társadalmi ellentéteket, a kizsákmányolok és kizsákmányoltak környörte- len harcát, a cári gimnáziumok formális és verbális nevelési módszereit, a faji üldözést és gyűlöletet, a semmiféle kegyetlenségtől vissza nem riadó cárizmus rendőruralmát. A rendőrfőnök és pribékjeinek szadista módszerei a legmegvetőbb gyűlöletet váltják ki a gyermekekben. A regény meseszövése helyes irányba tereli a gyermekek fantáziájának fejlődését, megkapó jelenetei pedig felmérhetetlen emocionális hatást váltanak ki a kis olvasókban, és szocialista hazafiságra, kommunista erkölcsre, az ellenség gyűlöletére, aktivitásra és a munka szeretetére nevelik őket. BERTÓK IMRE
