Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)

1961-10-01 / 2. szám - Nemzetiségi iskoláink konferenciájából

Onódi: Nemzetiségi iskoláink konferenciájából 51 rekkel tanítottuk a szlovák nyelvet, mint az anyanyelvet. így aztán arra sem fektettünk súlyt, hogy speciálisan a magyar tannyelvű iskolák szá­mára kidolgozzuk a szlovák nyelv tanításának módszertanát. Hangsú­lyoznunk kell, hogy módszertani szempontból a magyar tannyelvű isko­lákban a szlovák nyelv idegen nyelv. Tehát nem az anyanyelvtanítás módszereivel, hanem az idegen nyelvek tanításának módszereivel érhe­tünk el jobb eredményeket. Természetesen a szlovák nyelv tanításának iskoláinkban vannak sajátosságai. Ezért szükséges kutatni, keresni a legjobb módszereket, és népszerűsíteni kell azokat. E téren lapunkra is komoly feladatok hárulnak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szlovák nyelv tanításának problémáit nem redukálhatjuk pusztán a nyelvtanítás problémáira. Hiszen egyik hiányosság éppen az, hogy ta­nulóink a nyelvtani szabályokat ugyan ismerik, de beszélni nem tudnak. A szlovák nyelv tanítását tehát nem szabad leszűkíteni csak a nyelvtan tanítására, hanem mint komplex egészet kell vizsgálni. Az új óraterv szerint — mely az 1961/62. iskolai évben az 1. és 2., a 6. és 7. évfolyamban lép érvénybe —, már a második évfolyamban a második félévtől kezdve tanítjuk a szlovák nyelvet. Ezzel, de főleg az új módsze­rek bevezetésével, a tanítási óra belterjes kihasználásával, az osztályon és iskolán kívüli munka ennek érdekében való tudatos felhasználásával lényegesen jobb eredményeket kell elérnünk a szlovák nyelv tanításában a jövőben, mint ez ideig. Ezt hathatósan elősegítik az új tankönyvek és a szlovák nyelv tanításának a közeljövőben megjelenő segédkönyvei. Ugyancsak ezt van hivatva elősegíteni annak a lehetőségnek a megadá­sa, hogy — amennyiben ezt a szülők kérik — a járási nemzeti bizottság engedélyezheti, hogy egyes tantárgyakat az alapfokú kilencéves iskolá­ban is szlovák nyelven tanítsanak. E lehetőség realizálásánál nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a nyelv regisztrálja és szavakban, szavak­ból fűzött mondatokban lerögzíti a gondolkodás munkájának eredmé­nyeit. A beszéd és gondolkodás közvetlen kapcsolatát mindig figyelembe véve főleg a készségfejlesztő — testnevelés, gyakorlati nevelés — az absztrahálást kevésbé megkövetelő tantárgyat tanítsuk szlovák nyelven. Itt is azonban elvként kell elfogadni: a fogalmak tisztázása érdekében csakis mindkét nyelvet tökéletesen beszélő pedagógus taníthatja a ma­gyar tannyelvű iskolán szlovákul valamely tantárgyat. Az pedig, hogy egy tantárgyat szlovákul tanítunk, nem okozhatja az illető tantárgy oktató-nevelő színvonalának csökkenését! A Tankönyvkiadó biztosítja, hogy a jövőben megjelenő tankönyvek — bármilyen tantárgy is legyen az — tartalmazzák a szlovák szakkifejezé­seket is. Az értekezleten szó esett a szlovák, magyar, illetve ukrán tannyelvű iskolák összevonásáról. Lihocký elvtárs, de több felszólaló is felhívta az illetékesek figyelmét: kerüljük az adminisztratív intézkedéseket, mert ezek nem vezetnek célhoz. A mi célunk a szlovák és a magyar lakosság testvéri együttműködésének elmélyítése, az iskola munkájának — belső ellenőrzésének, a tantárgyak szaktanítókkal való jobb ellátásának, a se­gédeszközök gazdaságosabb elosztásának — megjavítása, az élet és az iskola szorosabb kapcsolatának megteremtése. Mert ne feledjük, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom