Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)

1961-10-01 / 2. szám - Nemzetiségi iskoláink konferenciájából

52 Onódi: Nemzetiségi iskoláink konferenciájából tanítványaink kikerülve az életbe vállvetve dolgoznak majd az osztály nélküli társadalom teljes kibontakozása érdekében a szlovák, cseh, ukrán dolgozókkal. Az ilyen munkára van hivatva előkészíteni tanulóit az is­kola. S ha az életben, a munkahelyen is egy üzemben, egy EFSZ-ben fog dolgozni a szlovák illetve magyar tanuló, akkor miért ne készülne fel az életre is az egy igazgatóság alatt működő iskolában. Természetesen ezen összevonásnak megvannak a politikai, személyi és anyagi feltételei. Politikai feltétel, hogy a tanulók, szülők tisztában legyenek az összevo­nás előnyeivel; személyi feltétel, hogy az igazgatóság minden egyes tagja tökéletesen bírja mindkét tanítási nyelvet, valamint a tanítói kar több tagja tanítson mind a magyar, mindpedig a szlovák tannyelvű osztá­lyokban. Az összevonás anyagi feltétele a közös iskolaépület, az össze­vonás által gazdagabb felszerelés és az optimális osztálylétszám (az alapfokú kilencéves iskolánál maximum a 27, a második ciklusú iskolá­nál a 12—20 osztály!) betartása. Lihocký elvtárs hangsúlyozta: ahol mindezek a feltételek nincsenek meg — ott előbb ezeket meg kell te­remteni — és csak azután kell egy igazgatóság alá vonni az iskolákat. Hangsúlyozta, hogy ez nem terminushoz kötött feladat. Ahol az összevo­nás megtörtént, de a sikeres összevonás valamelyik feltétele még nincs meg az iskolában, úgy ott azonnal segíteni kell a helyzeten. Az igazga­tóság kétnyelvűsége a közös iskola munkájának helyes irányítása és ellenőrzése szempontjából alapvető követelmény. A szlovák nyelv tanításában előforduló hiányosságok egyik oka az is, hogy iskoláink nem minden esetben rendelkeznek képesített szaktaní­tóval. Gyakran maga a tanító sem ismeri tökéletesen a nyelvet. A járási iskolai és kultúrügyi szakosztályok nem minden esetben gondoskodtak megfelelő tanerőkről, és nem fordítanak elég gondot a tanítók szlovák nyelvoktatására sem. Helyes tehát az, hogy az iskolaügyi hatóságok kö­telezővé tették a tanítók számára a három éves szlovák nyelvi stúdiu­mot, melynek megsegítése végett az elmúlt nyáron jól sikerült tanfolya­mokat rendeztek országszerte. Az új óratervben az irodalmi nevelés külön tantárgyként szerepel. Szükséges intézkedés ez, mert az irodalomtanítás eddigi tartalmával és tanítási módszereivel nem értük el a kívánt nevelési célt. Gyakran csu­pán az írók életrajzára és más faktografikus ismeretekre fektették a fő súlyt, de kevésbé elemezték az irodalmi műveket. Sok időt for­dítottak egyes osztályokban a régi irodalom tanítására, és aránytalanul kevesebb időt szántak a cseh, szlovák és magyar haladó és szocialista irodalom tanítására. Az új tanterv alapján a 6. osztálytól heti két órá­ban külön tantárgy: az irodalmi nevelés keretében fogunk foglalkozni irodalommal. Mint ismeretes, új módszer az is, hogy az irodalmi nevelés keretében a magyar irodalomból vett szemelvényeket magyarul, a szlo­vák és cseh irodalmi szemelvényeket pedig szlovák nyelven fogjuk taní­tani. Ez azonban megkívánja, hogy az irodalmi nevelés tanítója tökéle­tesen ismerje mind a magyar mind a szlovák nyelvet és irodalmat. Tehát már az 1961,/62-es iskolai évben a 6. és 7. évfolyamban a tanulók két nyelven tanított irodalmi nevelésben részesülnek. Az új intézkedések természetesen nemcsak a nyelvtanításra és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom