Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 1. szám - Bertók Imre: A nevelés sikeréért
Bertók Imre: A nevelés sikeréért Az elmúlt iskolai év jelentőségét abból a szempontból kell különösen értékelnünk, hogy iskolarendszerünk szervezeti átalakítását a nemzetgyűlés által jóváhagyott új iskolatörvény kodifikálta. Ugyanakkor az I. és a II. ciklusú iskolák koncepciói primér feladatként emelték ki az iskolák név élőmunkáját. Mindazok, akik a csehszlovákiai magyar iskolaügy fejlődését közelről figyelemmel kísérték, láthatták, hogy az 1950-es évek kezdetén a nagy számú nem képesített tanerő még elméleti vonalon is módszertani, sőt sok esetben megfelelő tárgyi tudás ismerete nélkül látott felelősségteljes oktató-nevelő munkájához. Munkáját ennélfogva a didaktikai alap- elvek elméleti és gyakorlati elsajátítására összpontosította, a tanítási órák mikéntjének csínját -binját kereste, és iparkodott a fiatalságot még a mechanikus „drill” módszerével is tárgyi tudással felvértezni. A gyakorlat teszi a mestert. Valóban a nagy akaraterő, a hivat ás szer etet, az ügybuzgalom és a felelősségérzet odavezetett, hogy a tanítási órák didaktikai követelményei évről évre magasabb színvonalat értek el, de a nevelési kívánalmak a legtöbb esetben csorbát szenvedtek. Pedig ennek a kettőnek a szocialista pedagógia értelmében dialektikus egységet kellett volna alkotnia. A tanítási órák nevelő jellege elsikkadt, hiányzott ebből a rendszeresség és következetesség elvének betartása. Az idényszerűen túlpolitizált tanítási órák, vagy helly el-közzel erőszakolt aktualizációk nem hozták meg a hozzájuk fűzött nevelési eredményeket, hanem sok esetben kételyeket, mosolyt, antipátiát váltottak ki a tanulókban. A mindennapi élet eredményeinek következetes beágyazása a tanítási órák láncolatába segítette elő, hogy az elmúlt iskolai év vízválasztó legyen a nevelési feladatok realizálása szempontjából is. Nem a rutinos, képzett, gazdag tapasztalatokkal rendelkező pedagógusokra gondolok, hanem a többséget képező átlagról beszélek itt, amikor hivatkozom azokra a szocialista építésben elért eredményekre, történelmi jelentőségű eseményekre, évfordulókra, amelyek a nevelés területén önkéntelenül is anyagot szolgáltattak az oktató-név elő-termelő folyamatban a nevelői szempontok előtérbe helyezéséhez. Csak néhányat említek meg ezekből: hazánk szocialista köztársaság lett, új szocialista alkotmány lépett életbe. A területi átszervezés lehetővé tette a népi hatalom kiszélesítését. Nemzetgyűlésünk új iskolatörvényt szavazott meg, amely a távlati feladatok megvalósítása szempontjából relative hosszabb időszakra jelölte ki az iskolák feladatait, nevelő küldetését, és végérvényesen bevezette a kilencéves iskolakötelezett séget. Tanulóink az elmúlt iskolai évben in
