Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám - Bán Imre: Apáczai Csere János. (recenzálta J. Čečetka) / Könyvekről

92

Szülők iskolája

megállapítsál közé iktat az előadó olyan konkrét példákat, melyek az osztályban történtek. így igazolja a helyes módszert, rámutat a helytelen módszer alkalmazásának következményeire és tanulságul, okulásul a szülői közösség elé tárhatja azt.

Az osztályban előforduló tipikus hibákat általánosságban, a tanulók megnevezése nélkül keil megemlíteni. Az egyes tanulókkal kapcsolatos nevelési kérdéseket, magaviseleti hibákat stb. általában példaként lehet felhozni, érdemileg azonban az illető szülővel kell megbeszélni. Ez rendszerint az értekezlet befejezése után történik. Az. értekezlet második része megbeszélés jellegű. A megbeszélés célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a szülőt és a pedagógust, hogy megoldjon bizonyos kérdéseket, és közös elhatározás alapján egységes nevelői eljárást biztositson.

Egy-egy osztályszülői értekezlet sikere vagy sikertelensége gyakran hosszú időre eldönti, hogy a szülők hogyan viszonyulnak az iskolához, az osztályfőnökhöz és egymáshoz. Ezért a szülői értekezletnek kedvező légkörben kell lefolyni. A szülőket is közelebb kell hozni egymáshoz. Ez úgyszólván teljesen az osztályfőnökön múlik. Ennek a közeledésnek és barátkozásnak első megnyilvánulása az, hogy az osztályfőnök arra a helyre ülteti a szülőket, ahol gyermekeik ülnek. így a „szomszéd szülők” egymással megismerkedve könnyebben megértik gyermekük helyzetét az osztályban. A szülő egy pillanatra szinte gyermeke helyére képzeli magát, a szomszédjában is a társat látja, akiben rögvest felismeri a gyermekétől annyiszor hallott barát tulajdonságait. így egymáson keresztül képet alkotnak arról is, hogy gyermekeik milyen hatással vannak egymásra, mi az, ami a magukéban hibás s mi az, ami a máséban jó. A szülőt a padra helyezett füzet (gyermeke füzete) kalauzolja az osztályban helyére. így az értekezlet megkezdéséig arra is van alkalma, hogy belelapozzék abba. Érdeklődéssel várja tehát az osztályfőnök előadását. így szinte kizárólag az osztályfőnöktől függ, hogy ezt az érdeklődést továbbra is fenntartsa és a nevelés szempontjából hasznosítsa. Az osztályfőnök tartalmas előadása és közvetlen beszédstílusa biztosítja, hogy a szülő érdeklődése nem csökken a jövőben sem.

Mindez úgy érhető el, hogy az osztályfőnök céltudatosan úgy alakítja a szülők magatartását, formálja nézeteit és elveit, hogy a nyíltság és őszinteség természetes jelenséggé váljon számukra.

(Folytatjuk)

KÖNYVEKRŐL

Bán Imre: APÁCZAI CSERE JÁNOS. Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete mint az Irodalomtörténeti könyvtárnak 2. sz. kötetét Budapest, 1958., 606 oldal. Ára kötve ÍOO,— Ft.

Olvasóink közül biztosan már sokan ismerik a magyarországi Tankönyv- kiadó kiadásában még az 1956. évben megjelent: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai műveit (összeállította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta, s a latin szövegeket fordította Orosz Lajos). Ez a könyv sokaknak segített, hogy helyesebben és behatóbban megismerjék Apáczai életét, munkásságát, irodalmi műveit és jelentőségét a magyar pedagógiában, Bán Imre jelen műve terjedelmesebb, és több célt tűzött ki maga elé. Apáczait nemcsak mint pedagógust tanulmányozza, hanem életét és művét akarja teljes egészében megvilágítani és bírálni, szintúgy állást foglal Apáczai eddigi méltatóihoz, és helyesbíti az eddigi hibás vagy túlzott értékeléseket.

Bán Imre műve elsősorban forráskutató munka. A szerző széles körültekintéssel és tudományos felkészültséggel kutatja, milyen hatással voltak Apáczaira a hazai és a hollandiai (ahol főiskolát végzett) viszonyok, mely filozófiai, tudományos, politikai áramlatok hatottak reá, kinek a műveiből, mennyit és hogyan merített, használt fel saját alkotásában. Röviden: Bán