Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Bán Imre: Apáczai Csere János. (recenzálta J. Čečetka) / Könyvekről
Könyvekről 93 kutatja Apáczai munkásságának gyökereit, műveinek forrásait, és fel akarja mérni Apáczai eredetiségét. Bán könyve hat fejezetre oszlik, ezek: I. Származás, ifjúkor, iskolázás, II. Hollandiai évek, III. A Magyar Encyklopaedia, IV. A hazai puritánus mozgalom sodrában, V. Kolozsvári évek, VI. Az Apáczai-mű utóélete. A könyv mellékleteket is tartalmaz, azonkívül francia résumét és névmutatóit is találunk benne. Legtüzetesebben Apáczai Magyar Encyklopaediáját vizsgálja Bán, ez érthető is, mert ez Apáczai fő műve, és itt láthatjuk leghatározottabban, milyen tudományos ismereteket, filozófiai irányzatokat akart Apáczai meghonosítani a magyaroknál, hogy művelt népek sorába emelje őket és megállják helyüket az előrehaladott nemzetek versenyében, Bán aprólékosan megmutatja itt, milyen forrásokat használt Apáczai a Magyar Encyklopaedia egyes fejezeteiben Descartes, Alsted, Ramus, Regius stb. stb. műveiből. Hasonlóan jár el Bán könyve következő fejezeteinél, ahol Apáczai további munkáit tanulmányozza (Magyar Logikácska, Apáczai székfoglaló beszédei, természetfilozófiája stb.), de figyelemmel kíséri Apáczai iskolai működését és politikai vívódásait is. Külön emlékszik meg azután Apáczai pedagógiai eszméinek fejlődéséről is. Bán könyve utolsó fejezetében Apáczai közvetlen tanítványairól, a Magyar Encyklopaedia 1803-as győri kiadásáról ír, és igyekszik állást foglalni Apáczaihoz a magyar jelen és jövő szempontjából. El kell ismernünk, hogy Bán (nem számítva a kisebb hibákat, félreértéseket) alapos munkát végzett. Szélesen fogalmazott, aprólékos képet nyújt Apáczai irodalmi forrásairól, megbízható adatokkal szolgál arra, kitől mit vett át Apáczai, s viszont hol volt eredeti és önálló. De egészben véve Bán műve inkább Apáczai függőségét mutatja, bár helyenként pozitívabb méltatással is próbálkozik. Talán Bán akaratán kívül jött így létre a dolog, talán a forráskutatás sodra egyoldalúan elragadta, hogy megfeledkezett Apáczai pozitív vonásainak behatóbb kutatásáról és kiemeléséről. Pedig Bán maga is helyenként — sajnos, csak nagy szerényen — igen helyesen látta meg, miben van Apáczai eredetisége és nagysága. Igaz, Apáczai a Magyar Encyklopaediában is sokat kompilált, de nem tehetetlenségből vagy kényelemből. Lemondott eredetisége ambícióiról, mert visszamaradt, lebecsült nemzetének gyors segélyt akart nyújtani a tudomány s a művelődés terén. Azonkívül Apáczainak érdemei vannak az anyag kiválasztása terén, és itt eredeti vonásokat láthatunk nála. Bánnak igaza van, hogy Apáczai nem vette át mindig kora haladóbb tanait, és így néha hátramaradt. De a hazai viszonyokhoz képest (amit helyenként Bán is említ, de nem domborít ki eléggé), Apáczai éppen nem maradt el. És ne feledjük, hogy Apáczai rövid magyarországi élete a tanításon, pedagógiai működésen kívül telítve van mindennapi gondokkal, politikai vívódásokkal és harcokkal. Nincs már any- nyi lehetősége önállóan tovább fejlődni a tudományokban, s így inkább csak Hollandiában szerzett világnézeti és tudományos tőkéjéből él és éltet másokat is (hiszen fő művét, a Magyar Encyklopaediát is még Hollandiában főiskolás korában kezdte írni). Ha Bán Imre művében szétszórt pozitív méltatásait Apáczairól külön fejezetbe összpontosította volna, könyve mindenesetre igazabb arculatát adta volna Apáczai életének és művének.
