Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám - Hamar Kálmán: A csehszlovák történetírás áttekintése a huszita forradalmi mozgalomig

71

Hamar Kálmán:

A csehszlovák történetírás áttekintése a huszita forradalmi mozgalomig

(Segédanyag a történelem tanítói számára)

Az írásbeliség megjelenésével párhuzamosan alakult ki a történetírás. Az események írásbeli feljegyzése, függetlenül attól, hogy mi volt a céljuk, jelentős a történetírás szempontjából.

Már az első legendák vallásos feladatuk mellett történeti feladatot is teljesítettek. Csodák, szentek életének leírása mellett a világi személyek dolgainak feljegyzésével, események felsorolásával is foglalkoztak. (Cirill, Metód, Ludmilla, Václav, Prokop). Tehát a régi irodalom egyben azonosítható a történetírás kezdetével.

A feudális történetírás kezdetei hazánkban

A cseh történetírás:

A cseh államiság első éveiben jelentkezett Kozmas krónikáiról Česká krónika c. müvével, aki a középkor legjobb krónikáját írta meg. A krónika nemcsak az anyag gazdaságával tűnik ki, hanem népeink életének ismertetésével is. A krónika a cseh kultúra és a szláv népek hagyományának nagy öröksége. Kozmas krónikája hatással volt az utána következő történet- és krónikaírókra.

Kozmas közvetlen utódai a krónikaírásban, Vyšehradský krónikás — neve ismeretlen, Vincensius, majd a következő században Sázavský barát. A XIII. század végén és a XIV. sz. elején megjelenik a cseh népi és nemzeti hagyományok krónikása, Dalimil. Dalimil krónikája az első cseh nyelven írt könyv.

IV. Károly összegyűjtötte a krónikákat és az évkönyveket, okleveleket. Levéltárat is szervezett Prágában. Ebből a korból ismerjük Pribilka Pulka- va Krónikáját (a hét szabad művészetről).

A XIV. század első felében újabb jelentős történelmi mű keletkezett: a Zbravlavská krónika. A krónikát két német barát írta, kettőjük közül jelentősebb Peter Žitavský. Őszinte szeretettel ír a cseh földről, amely hazája lett. A cseh történelmet 1253—1337-ig dolgozta fel. A krónika írását folytatta František Pražský, a prágai püspök, Ján z Draždíc buzdítására. 1338—1358-ig jegyezte fel a cseh történelmet. Ezt a művet kiegészítette Beneš Krabice, prágai krónikaíró 1374-ig.

IV. Károly önéletrajza (a király sajátkezű írása) felette áll a középkori történetírásának, amely ugyan nem teljes, de a középkori történetírás leg-