Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Hamar Kálmán: A csehszlovák történetírás áttekintése a huszita forradalmi mozgalomig
72 Hamar: A csehszlovák történetírás áttekintése a huszitizmusig jelentősebb terméke. Az eredeti szöveg nyelve latin, de még Károly életében lefordították cseh nyelvre. Károly az önéletrajzban nemcsak saját magáról ír, hanem azokról az eseményekről is, ahol személyesen jelen volt: itáliai harcokról, tiroli, csehországi-morvaországi uralkodásáról, és e területek életéről, stb. A szlovák történetírás kezdetei Az európai politikai és művelődési történelemben jelentős esemény, hogy az első egyházi szláv írásbeliség kezdete, az egyházi szláv történetírás a Nagymorva-Birodalom és Pannónia területén a szoluni testvérek: Cirill és Metód nevéhez fűződik. Ebben is jelentkezett a bizánci hatás megerősödése Közép-Európában. Jelentős levél a Morva-Pannon levél a X. század elejéről, amely a nyugati és a középeurópai szlávok életével foglalkozik. A levél eredetiben nem maradt ránk, hanem az orosz Nyesztor-évkönyvben említik meg. A Pannon-legendákat egyházi szláv nyelven írták. Cirill és Metód apostolok életét tartalmazzák. Kevés olyan kérdés van a szláv történetírásban, amelynek olyan figyelmet szenteltek volna, mint a Pannon-legendák hitelességének. Ezzel igen kiterjedt irodalom foglalkozik. Egyes kutatók azt állítják, hogy a legendákat eredetileg görög nyelven írták, csak később fordították le az egyházi szláv nyelvre. Mások szerint pedig szláv eredetűek. A legendák jelentős történeti értékük mellett, nagyon fontos szláv irodalomtörténeti okmányok is. A legendákat Safarik és újabban Stanislav, szlovák tudós értékelte. Konstantin életrajza Cirill életét foglalja össze Morvaországban és Pannóniában. A szláv egyházi istentisztelet és a szláv nyelv védelmét hirdeti. Az események pontossága azt igazolja, hogy a legenda röviden Cirill halála után 896-ban keletkezett. A Metód-életrajz feldolgozta Metód tevékenységét Morvaországban, és a szláv papoknak a szláv istentisztelet elismeréséért folytatott küzdelmét. Ez a legenda is tárgyilagosságával és pontosságával tűnik ki. A Benedek- és Szvorád-legendák többek közt a szlovákiai élettel foglalkoznak. Leírják a hegyi lakók életét, társadalmi viszonyaikat. Szerzőjük, Székesfehérvár püspöke, Maurus szubjektív élmény alapján írta le az eseményeket. Az István legenda többet árul el a szlovákiai eseményekről, mint az előző legendák. Feljegyezte Vojtech püspök tevékenységét, István megke- resztelését, a pogány nemesség ellenállását a királyi hatalommal. A legenda foglalkozik a legrégibb irodalmi élettel is. Az egyes királyok krónikaírói újra meg újra megírták a magyar nép és a többi itt élő népek történetét. A legfontosabb krónikák szövegében találunk utalásokat az itt élő morva-szláv törzsekre is. Legfontosabb króinkánk Anonymus Krónikája a XIII. századból. Szerzője ismeretlen, valószínűleg III. Béla király jegyzője. A krónika beszél többek között a szlovákok és a csehek elődeiről, az ószlá- vokról. Felsorol több szláv nevű hegyet és folyót: Vág, Ipel, Morava, Möns Tatur, várnevek: Bumur, Naugrad, Nitra.
