Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - A "Výroba a škola" c. szakfolyóirat… / Folyóiratszemle
182 Folyóiratszemle sajátítaniuk a természetes számokkal végzett számtani műveleteket. Itt nagy jelentősége van a fejben való számolásnak, minthogy ez a számolási készség alapját képezi. A „VÝROBA A ŠKOLA” c. szakfolyóirat 1960. évi első és második száma számos értékes cikket, tervet, közleményt tartalmaz. Dr. J. Trojer: „A munkára nevelés az általános műveltséget nyújtó kilencéves iskolában” c. cikkében hangsúlyozza, hogy a technika rohamos fejlődése, a gyártási folyamat automatizálása a munkások képzésében új, fokozottabb előkészítést igényel. A jövőben nem lesz elegendő, ha a munkás csupán a saját szakmáját ismeri, hanem a rokon szakmák ismeretében is kellő jártassággal kell rendelkeznie. Ennek érdekében az iskola feladata, hogy az elméleti oktatást szoros kapcsolatba hozza a gyakorlattal. Ezen meglátást alkalmazza a cikk az egyes tantárgyakban. S. Lada: Az edzési tárgykör folyamatának tanításáról ír. A cikk megismertet, hogyan tanítsuk meg tanulóinkat ezen aránylag nagy gyakorlatot igénylő feladatra. Az 5. évfolyam anyagából L. Balcar a papír és kartonnal való munka tárgyköréből ismerteti a keményítős papír készítését. A 6. évfolyam részére kombinált fa- és fémmunkára közöl tervet, mégpedig egy anyagmintázó kanál készítésének tervét ismerteti. A 7. évfolyam részére egy számológép készítésének tervét találjuk. Továbbá egy ügyes nadrágtartó készítését írja le. „Mit készítsünk a 8. évfolyamban?” c. alatt gyakorlati tanácsot ad egyes tanítási segédeszközök elkészítésére. (A rézgálic elektrolitikus felbontására. Indukciós tekercs. Készülék a tekercs mágneses terének bebizonyítására.) L. Svingler: „A tanítók szünidei munkája a mezőgazdaságban” c. cikkében beszámol a tizenkétéves iskola tanulóinak szünidei gyakorlatáról. A második szám Sl. oldalán találjuk: az 1959. okt. 23-án megjelent 906. sz. kormányrendeletet, amely az 1959. és I960, évre jóváhagyja a közép- és főiskolai tanulók munkájának biztosítását. A kormányrendelet a következő pontokat tartalmazza: 1. A tanulóknak a termelésben való jogi alapja. 2. A munka szervezése. 3. A tanulókról való gondoskodás az üzemekben. Az üzem gondoskodása az oktatókról. 5. A munkás-képesítés elnyerése. 6. A gyakorlattal járó anyagi fedezet biztosítása. A KÖZNEVELÉS 3. száma A munkával való nevelés kérdéseivel foglalkozik. Megállapítja, hogy az oktatás és a termelőmunka összekapcsolása nagy jelentőségű a társadalmi fejlődés és a tanulók egyéniségének sokoldalú fejlesztése szempontjából. A szocialista tábor országaiban meggyorsult a korszerű ipari és mezőgazdasági termelés, és a termelőmunkába bekapcsolódó embertől sokoldalú és tudást, kezdeményezőkészséget és szocialista erkölcsöt követel. Az iskolai nevelés sok tekintetben elmaradt a társadalmi fejlődés követelményeitől. A középiskolát végzett tanulók 12 százalékban kapcsolódnak be a termelőmunkába, részben idegenkednek a termeléstől, különösen a mezőgazdaságtól, részben nincs elég gyakorlati felkészültségük. Ezért akarják tudatosítani a tanulókban a munkával való nevelés jelentőségét, a szocialista erkölcs kialakítását. Helyes vezetés mellett a politechnikai nevelés hatására a tanulók megkedvelik a termelőmunkát, és így megteremtjük a munka nevelő hatékonyságának pedagógiai feltételeit. Zólyomi Alfonz a prágai nemzetközi iskolaépítés értekezletről számol be. A résztvevők megállapítják, hogy a mostani iskolák nem elégítik ki az igényeket, és nem rendelkeznek a szükséges oktatási és kultúrpolitikai szempontból kívánatos helyiségekkel (gyűlésterem, ifjúsági könyvtárterem stb. Az értekezlet elhatározta, hogy az iskolahálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a legkisebb tanulók lakhelye és az iskola közti távolság legfeljebb 1—2 kilométer legyen. Az iskola 1 — 2, de legfeljebb 3 szinttel
