Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Hermann Imre - Hermann Alice: Az első tíz év / Könyvekről
Folyóiratszemle 183 épüljön, a tornaterem külön épületrészben legyen és a műhelyeket is külön szárnyban helyezzék el. Vita folyt arról is, hogy az iskolát tömbrendszerben,* vagy pavilonrendszerben, a termeket egyoldali, vagy kétoldali világításban helyezzék-e el. A Német Demokratikus Köztársaság a tömbrendszer építési és üzemeltetési előnyeit hangsúlyozta, míg a csehszlovák, szovjet, magyar és lengyel kiküldöttek a kísérletezés fontosságát hangsúlyozták. A bemutatott tervek a bilaterális világítású tantermek egészség- ügyi előnyeiről győzték meg a résztvevőket. Sző esett a bútorzatról is, melynek nagysága kell, hogy a'kalmazkodjék a tanulók testi méreteihez. Javasolják a szemléltető eszközök, műszerek, szerszámok, filmek, diapozitívok mintáinak és dokumentációjának díjmentes cseréjét az egyes országok tanszergyártási vállalatai között. Az értekezlet a szocializmust építő országok testvéri együttműködésének újabb megnyilvánulása volt. Hegedűs András a Forum rovatban Gárdonyi és az iskola címmel értekezik. Helyesen mutatja be, hogyan ítéli el Gárdonyi az akkori iskolarendszert, és hogy harcolt a korszerűtlenségek ellen. A Lámpás című kisregénye világosan mutatja, mennyire elítélte Gárdonyi az egyház embereinek fölényes viselkedését. Minden magyar szakos tantestületi tagnak ajánljuk, hogy ezzel a cikkel foglalkozzék. A KÖZNEVELÉS 4. száma Bencédy József befejező cikkét hozza: A tantestületek eszmei- politikai-pedagógiai és gyakorlati egységének elvi értelmezése és kialakítása címen. Fontos alapelveket szögez le, úgy mint: az élettel való kapcsolat megteremtését, a közösségi nevelést, a tanulók aktivizálását, a tanítványok képességeinek sokoldalú fejlesztését, a tantestület egységes állásfoglalását pedagógiai kérdésekben, mindezt a jövő szocialista állampolgárai nevelése érdekében. A felnőttoktatás célja és helye a kultúrforradalomban címen ír Baksányi Klára. Rámutat a felnőttoktatás eredményeire, leszögezi a legfontosabb tennivalókat, értékeli az előnyöket, de rámutat a felnőttoktatás egyes hibáira, melyeket még orvosolni kell. Érdekes Timkó István értekezése Helyesírás az általános iskolában. Kimondja, hogy egyik tanulójukat, aki a felvételi vizsgán helyesírásból elégtelen osztályzatot kapott, nem vették fel a technikumba. Kritikusan elismeri, hogy a tanulók aránylag nagy százaléka nem áll a készség fokán, sok esetben felületesek, figyelmetlenek. Éppen ezért mindent meg kell tennie a tanítóknak, hogy a tanulók helyesírása a jövőben megszilárduljon és elérje a készség fokát. KÖNYVEKRŐL Dr. Hermann Imre — Dr. Hermann Alice: Az első tíz év A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. Budapest, Tankönyvkiadó 1959. 278 l. Mindazok, akiket a gyermeki élet, az élet elindulása érdekel, örömmel veszik kézbe ezt az irodalmi szempontból újszerű, pedagógiai szempontból pedig igen tanulságos könyvet. Az emberré alakulás folyamatában az első tíz év benyomásaival, emlékeivel, az élet első „érintéseivel” kitörülhetetlen és mély nyomokat hagy, tehát jelentősége igen nagy. A nevelés sikerességének előfeltétele, hogy a szülők, s a nevelők ismerjék e kor lelki tényezőit, sajátosságait, problémáit. Ez a könyv a gyermekkori visszaemlékezések segítségével felel a gyermeklélektan egyes kérdéseire, másrészt „illusztrálja a már bebizonyosodott megállapításokat. Újszerűségét a magyar írók (Arany, Jókai, Janus Pannonius, Móricz, Veres Péter és mások), festők (Munkácsi, Csók István, Bernáth Aurél stb.), tudósok (Korányi Sándor,
