Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - S.L.: A matematika tantárgybizottságának munkájáról
74 S. L.: A matematika tantárgybizottságának munkájáról mértan) és fizika bizottságait összevonni és ugyancsak közös bizottságot alakítani a biológia és vegytan számára. Ha némelyik iskolában a tantárgybizottságok csak formálisan léteznek, és munkájuk nem kielégítő, úgy annak okát elsősorban abban kell keresni, hogy a tanítók még nem látják a bizottság jelentőségét saját munkájuk javítása és könnyítése szempontjából. Természetesen a tantárgybizottságok eredményes munkájának vannak objektív feltételei is. Először is szükséges, hogy a tanítók többségében éljen a fejlődés vágya, továbbá, hogy a bizottságok és az iskola vezetősége között, valamint a járási pedagógiai központ (OPS) vezetősége között meglegyen a harmonikus együttműködés; végül, hogy a bizottság munkája ne terhet, hanem tényleges hasznot jelentsen minden tagja számára. Mint minden testületnek, úgy a tantárgybizottságnak is vannak mindennapos apró ügyei és központi problémái. Ajánlatos minden tanévre csak egy ilyen központi feladatot választani, ha azt a tanítók túlterhelése nélkül meg is akarjuk valósítani. Iskolánkon (közepes nagyságú tizenegyéves középiskola) a matematikai tantárgybizottság munkájának már több éves tradíciója van. Az évi terv értelmében havonta csak egyszer ülésezünk hivatalosan, de annál gyakrabban nem hivatalosan, szünetekben, „lyukasórákon”. Naponta adódnak módszertani, vagy szakkérdések, amelyeket hivatalos keret nélkül megvitatunk. Gyakran van szó arról, vajon a tervezett anyag egy óra alatt átvehető-e, milyen szemléltető eszközöket használjunk, megfelelnek-e, az írásbeli dolgozatra szánt példák, helyes-e osztályozási mértékünk, akár a feleletek, akár az írásbeli munkák értékelésénél, milyen segítséget nyújthatunk a tanulóknak a matematikai olimpiász példáinak megoldásánál, mit olvassunk el a legújabb módszertani vagy szakirodalomból stb. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a magyar tannyelvű iskoláknak is járatniuk kellene a legfontosabb, államnyelvű módszertani lapokat, Ilyenek például: Matematika ve škole, Prírodní vedy ve škole, Rozhledy matematic- ko-fyzikálni stb. Ezek követésével az államnyelvet legjobban biró bizottsági tagokat kell megbízni. Az említett alkalmi beszélgetések mellett havonta egyszer a tanítási időn kívül összejövetelt tartunk, melyre mindig kellő gonddal felkészülünk. Ilyenkor felváltva a bizottságnak mindig más tagja számol be valamely aktuális vagy általánosan nem ismert kérdésről. Az iskolai év elején az új kartársakra való tekintettel mindig a tanterv elemzésével kezdtük munkánkat. Utána sorra vettük a mennyiségtan tanításának sarkalatos problémáit: a következtetési feladatok és szöveges egyenletek módszerét, a bizonyítási eljárásokat, a szerkesztési feladatok iránti készség fejlesztését, az alaptananyag kérdését, a tanításra való írásbeli készülés módját, az egységes matematikai terminológia használatát, a házi feladatok és a tanulók otthoni előkészülete kérdését stb. Ha a bizottság valamelyik tagja részt vett valamilyen tanfolyamon, kerületi oktatáson vagy szemináriumon, úgy ezeken a gyűléseken számolt be a bizottságnak a hallottakról. Ugyancsak ilyenkor beszéltük meg az egymás óráján szerzett tapasztalatokat.
