Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - S.L.: A matematika tantárgybizottságának munkájáról
Hamar: A csehszlovák történetírás áttekintése a huszitizmusig 73 Kézai Simon Krónikája Magyarország történetét tartalmazza 1282-ig. A krónika feldolgozta a nemesi családok eredetét, ismerteti a királyi udvar szolgáit, leírja a korabeli társadalmi és gazdasági differenciálódást. S. L.: A matematika tantárgybizottságának munkájáról (Hozzászólás a kilencéves iskola problémáihoz) Néhány évtizeddel ezelőtt még előfordult, hogy némelyik tanító „megélt” abból, amit a tanítóképzőben tanult anélkül, hogy azután, könyvet vett volna a kezébe. Ma már aligha akad tanító, aki ne látná, hogy a technika és tudomány, a gazdasági és társadalmi élet oly rohamosan fejlődik és változik, hogy aki nem tart vele lépést, az lemarad és kiselejteződik, akár az elavult gép. Reánk tanítókra elsősorban vonatkozik, hogy állandóan tanulnunk kell, hogy tovább fejlődjünk ideológiai, szakmabeli és pedagógiai téren egyaránt. A fejlődésnek alapja az egyéni elmélyülés és önmagunk állandó ellenőrzése. A tanulás kétségtelenül az ember egyik legegyénibb tevékenysége, amit senki más helyette meg nem tehet. Emellett azonban szükség van olyan intézményre is, amely az így egyénileg fejlődő tanítókat összefogja, munkájukat irányítja, fejlődésüket ellenőrzi, jó eredményeiket, módszereiket átadja. Ezt a feladatot tölti be az első öt osztály tanítói körében a módszertársulat, a többi osztályban pedig (ahol már szaktanítás folyik) a tantárgybizottságok. Ezek az 1954/55-ik iskolai évtől kezdve létező intézmények már eddig is fontos ténykedést fejtettek ki iskoláinkban. A tantárgybizottságok létesítésére vonatkozó rendelet kimondja, hogy tantárgybizottságot akkor kell létesíteni, ha az iskolában valamely tantárgyat legalább három tanító tanít. Az iskola igazgatója közülük a legtapasztaltabbat bízza meg a bizottság vezetésével. A bizottság vezetője munkatervet állít össze az egész tanévre, és azt jóváhagyás céljából az igazgató elé terjeszti. A tantárgybizottságok feladata, hogy az előforduló módszertani és szakmabeli kérdéseket megvitassa, megoldásukat keresse, az idevágó irodalom követését szorgalmazza a tagok körében, hozzájáruljon az osztályozás egységesítéséhez, megszervezze a tagok kölcsönös hospitálását és tapasztalat- cseréjét, és a tagokat pedagógiai alkotó munkára serkentse (előadások, cikkek). Ha a legtöbb iskolában nem is lehet minden tantárgynak külön bizottsága, legalább a nyelveknek, a társadalmi tudományok tantárgyainak, a mennyiségtannak és a természettudományok tárgyainak bizottságait kell megalakítani. Kisebb iskolákban ajánlatos a matematika, technikai rajz, (ábrázoló
