Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Ján Kotoč: A kilencéves alapiskola hivatása
6 K o t o č : A kilencéves alapiskola hivatása ják, hogy tantárgyukat megrövidítették. Ezért követelik az óraszám növelését. így cselekszik gyakran a testnevelés, a zene tanítója, valamint a szlovák nyelv, a fizika, matematika s a többi tantárgy oktatója is. Természetesen a tanterv ilyen megítélése nem lehet helyes, mert nem veszi tekintetbe a kommunista nevelés általános célját és a gyermekek fejődésének általános pszichológiai és biológiai törvényszerűségeit. A tantervet csak teljes egészében lehet helyesen értékelni. Ha tehát a kilencéves alapiskola tanterv javaslatát bíráljuk, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, vajon annak összetétele megfelel-e az általános műveltség jelenlegi fogalmának. Az általános műveltség fogalma az idők folyamán állandóan változik, fejlődik. Mást jelentett a középkorban, mást az újkorban és mást ma, amikor a szocializmus betetőzésének korszakában a termelőerők, a tudomány, a technika, a kultúra és művészet rendkívüli fejlődésnek indult. Természetesen az általános műveltség fogalmát nagymértékben befolyásolják a termelőviszonyok, a társadalom osztályösszetétele. Azért az osztálytársadalomban, pl. a kapitalista országokban az általános műveltségnek egészen más tartalma van az uralkodó osztályok, mint a kizsákmányoltak számára. Ezzel szemben a kommunista nevelésben az általános műveltség jellege kivétel nélkül a társadalom valamennyi tagjára egyformán vonatkozik. Ezért épült ki nálunk az egységes iskolarendszer. Ha azt kutatjuk, mi alkotja az általános műveltség és különösen a kilencéves alapiskola lényegét, arra törekszünk, hogy ezek összhangban legyenek a társadalmi termelés fejlődésével és különösen, hogy mintegy tükörképei legyenek a termelőerők jelen helyzetének és fejlődésének. Az új technika megváltoztatja a munka jellegét, kiküszöböli a szellemi és a testi munka közt levő lényeges különbséget, egybekapcsolja az elméletet a gyakorlattal. Ennek a jellemvonásnak okvetlenül tükröződnie kell az iskolában is és az általános műveltség koncepciójában is. Már nemrégen az általános műveltség fogalma csak természettudományi és társadalmi térre korlátozódott. Az ilyen jellegű általános műveltség ma már idejét múlta. Ma már tekintetbe kell venni a termelőerők és a technika jelenlegi fejlődését, s így egészen törvényszerűen helyet kapnak a tantárgyak közt a politechnikai tényezők is, s az ifjúságnak meg kell ismernie a termelési folyamatokat, eljárásokat. így az általános műveltség, különösen a kilencéves alapiskolában új jelleget kap. Ezt mutatja az is, hogy az eddigi hagyományos tantárgyak mellett új tárgyak is kerülnek a kilencéves iskola tantervébe — a termelési gyakorlatok (kézimunka, műhelymunka és az iskolai telken végzett munka), hogy így elmélyítsük az ifjúság politechnikai és munkára való nevelését. Az általános műveltség képe a kilencéves iskolában a múlthoz viszonyítva abban is megváltozik, hogy további, új tantárgyat iktatnak be a tantervbe: a polgári nevelést, s ezzel a tudományos alapismeretek elsajátítása egy új elemmel, a marxista etikával gyarapodik. A tanterv javaslatból és a hozzáfűzött megjegyzésekből kitűnik, hogy az általános műveltség már a kilencéves alapiskolában magában foglalja
