Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Ján Kotoč: A kilencéves alapiskola hivatása
K o t o č : A kilencéves alapiskola hivatása 7 a tanulók értelmi, politechniki, erkölcsi, esztétikai és munkára való nevelését, hogy a tanulók megállják helyüket a szocialista és kommunista társadalomban. Ha így fogjuk fel az általános műveltség lényegét a kilencéves iskolában, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a fenti tanterv javaslat megfelel korunk követelményeinek, mert valóban lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ifjúság teljes általános és politechnikai műveltséget nyerjen. Természetesen, ha teljes műveltségről beszélünk, nem gondolunk, és nem is gondolhatunk befejezett műveltségre. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ifjúságunk a kilencéves iskola elvégzése után tovább művelődik а II. ciklus iskoláiban, sőt gyakran még itt sem fejezi be tanulmányait. Hozzá kell még fűznünk, hogy a fenti tanterv nem snekulatív elgondolás révén jött létre, hanem a marxizmus—leninizmus következetes megvalósítása alapján, amelynek célja, hogy mindenoldalúan fejlett képzett ifjúságot neveljen. Azonkívül a tanterv összeállítói felhasználták a szovjet iskolák, valamint a mi kísérleti tizenegy- és tizenkétéves iskoláink tapasztalatait. Ügy véljük azonban, hogy a kilencéves alapiskola tanterv javaslata nemcsak általános strukturális szempontból felel meg, hanem az egyes tantárgyaknak szánt órák szempontjából is. Véleményünk szerint, nem lenne célravezető tovább növelni az egyes tantárgyak óraszámát. Hiszen a kommunista nevelés célját nemcsak az egyes tantárgyak óraszámának növelésével érhetjük el. Ellenkezőleg, az óraszám növelése megnehezíti az egyéniség mindenoldalú kifejlődését, minthogy a tanítási órák aránytalanul nagy száma, melyekhez hozzá számítjuk a házi feladatok elvégzésére szánt időt és a különféle érdekkörökben végzett munkát, valamint az iskolán kívüli tevékenységet, testileg-szellemileg túlterhelik a tanulókat. Ezt mutatja többek közt a bukott tanulók magas százalékaránya. A javasolt óraszám eqészében, valamint az egyes tárgyakra vonatkoztatva is jól megfontolt mérlegelés eredménye. A tanterv összeállításánál — amint már említettük — tekintettel voltak a társadalmi szükségletekre s a tanulók pszichikai és biológiai sajátságaira. Azonkívül a tantervet ösz- szehasonlították más országok — különösen a szocialista országok — tanterveivel. — Végül az óraszámokkal kapcsolatban arra is gondoltak, hogy a gyermek oktatását-nevelését nem korlátozhatjuk csak a tanterv által előírt órákra, gondoskodni kell róluk a tanítási időn kívül is. Persze ez azt jelenti, hogy új munkamódszereket kell keresni az osztályon és iskolán kívüli munka számára, különösen a 6—9. évfolyamban. Itt felötlik előttünk a jövő internátusi iskoláinak távlata. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy egyes iskolákban már külön foglalkoznak a 6—9. évfolyam tanulóiról való gondoskodás új formáival (pl. a Brnói és Pardubicei Kerületben). Itt az iskola igazgatója vagy helyettese teljes mértékben irányítja a tanulók iskolán kívüli tevékenységét (a népművelési, sport-, kulturális stb. intézményekkel karöltve), és a tanítók biztosítják a tanulók aktív pihenését a tanítás után, és előkészítik őket a tanításra. Végezetül még annyit: Teljesen egyetértünk a kilencéves alapiskola tantervével, minthogy ez irányzatával és felépítésével kedvező feltételeket biztosít a kommunista nevelés számára. Ez persze nem jelenti, hogy a fenti javaslathoz nem lehetne hozzászólni több szempontból is. Ilyen pl. némely tanító véleménye,
