Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-02-01 / 2. szám - A családlátogatás kérdései / Szülők iskolája

62 Szülök iskolája legyen is a gyermek magaviseleté, soha sem szabad elmulasztania a nevelőnek, hogy rámutasson a gyermek jótulajdonságaira is, hogy a szülő érezze a tárgyilagosságot a nevelő értékelésében. Mindezt közvetlen, beszélgető formában, nem oktatgatva, szemrehányóan, neheztelve. Vigyázni kell arra, nehogy a pedagógus megsértse a szülőket. Engedje, sőt törekedjék arra, hogy a szülők is elmondják tapasztalataikat, véle­ményüket. A pedagógus családlátogatásának egyik célja éppen az, hogy jobban meg­ismerje a gyermeket, amikor a szülők segítségét is igénybe kell vennie. A pedagó­gusnak csupán annyit kell a szülők felvilágosításához, a gyermekről alkotott véle­ményükhöz hozzátenni, amennyivel teljessé, egésszé teszi a képet. így tehát a közös megbeszélés alapján formálódjék a gyermekről alkotott vélemény. Igen fontos, hogy ez a vélemény azonos legyen. Igen gyakran az a helyzet, hogy a szülő úgy véli, hogy gyermeke rosszabb annál, mintsem azt a pedagógus hiszi, és száz példát is tud felhozni annak igazolására, s szinte hihetetlennek tartja a dicséretet, melyet a peda­gógustól hall. Kétségtelen, hogy ilyen esetek is előfordulnak. Ilyenkor azt kell ku­tatni, miért van az, hogy a gyermek az iskolában jobb, mint odahaza? Miért van az, hogy odahaza csak panaszkodnak rá? Ilyen esetben nyilvánvaló, hogy a szülők hely­telen nevelési módszereiben kell keresni a hibát — bár az sem ritka jelenség, hogy a gyermek az iskolai közösség hatására viselkedik jobban áz iskolában. A legtöbb szülő kíváncsian érdeklődik; ugyan mivel, hogyan éri el a nevelő azt az eredményt? A pedagógusnak így alkalma van részletesen ismertetni azokat a nevelési mód­szereket, amelyeket a gyermekkel szemben alkalmaz, s a szülő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a nevelő módszere eredményesebb. Van azután olyan eset is, amikor a gyermek odahaza jobban viselkedik, mint az iskolában. Az is lehetséges, hogy a ne­velő ismerte félre a gyermeket, nem alkalmazott megfelelő nevelési módszert. Ilyen­kor neki kell levonni az eset tanulságait s megváltoztatnia a gyermekkel szemben alkalmazott eljárást. De az is lehetséges, hogy a szülő pozitív véleményének oka abban rejlik, hogy elnézőbb a gyermekkel szemben, mint ahogyan arra szükség lenne. így érthetővé válik, hogy a nagyobb eredményekre is képes gyermek miért nem igyekszik jobb eredményt elérni, hisz neki a csekély erőfeszítést is elegendőnek tartották odahaza. A nevelőnek ki kell emelnie a jót, de a rosszat sem szabad el­hallgatnia. A hibákat azonban tapintatosan kell feltárni a szülő előtt. Lehetőleg arra kell törekedni, hogy a beszélgetés alkalmával a nevelő és a szülő azonos véleményre jusson a gyermekkel kapcsolatban. A legcélravezetőbb, ha a gyermek hibáit a pedagógus és a szülő baráti alapon megbeszélik és közösen állapodnak meg a szükséges módszerek megválasztásában, és alkalmazásában. Olyan eset is adódhat, amikor a szülő előzetes kijelentései vagy helytelen maga­tartása az iskolával szemben (esetleg a nevelővel szemben) nem teszik lehetővé, hogy a nevelő minden előzmény nélkül a családlátogatásra gondolhasson. Ilyen eset­ben ugyanis nem sok értelme lenne annak, hogy elmenjen a családhoz, mivel nincs oka annak előfeltételezésére, hogy megfelelő légkörben folyhat le a látogatás. Ilyen­kor a nevelőnek más módot kell keresnie, hogy felvehesse a szülővel való normális kapcsolatot, és meglátogathassa a családot. Lehetőleg igyekeznie kell — mielőtt csa­ládlátogatásra kerülne a sor — alkalmat keresni a szülővel való találkozásra és be­szélni vele. Az erre legmegfelelőbb alkalom a szülői értekezlet, esetleg a különféle iskolai rendezvények. Ekkor, ha csak röviden is, de tisztázni kell a feszültség okát és normálissá kell tenni a nevelő és a szülő közötti kapcsolatot. Rendszerint az ilyen beszélgetés kedvező feltételeket teremt a családlátogatáshoz. A beszélgetés végeztével jelezze a nevelő, hogy részletesebben is el kíván beszélgetni a szülővel s kérdezze meg, mikor, milyen időpontban kerülhetne sor látogatására a családban. A szülő minden bizonnyal szívesen fogadja a bejelentést, máris megbeszélik a talál­kozást és sor kerülhet az első családlátogatásra. Az ilyen esetben még alaposabban kell a nevelőnek előkészítenie a családlátogatást. A családlátogatás eredményeit a pedagógusnak alaposan és sokoldalúan kell ele­meznie. Ennek végeztével rendszerezni kell tapasztalatait, benyomásait. Célszerű, ha értékelését írásban is rögzíti és csatolja azt a gyermekről vezetett pedagógiai naplóhoz. Pontos és világos képet kell rajzolnia a családról és jól meg kell je­gyeznie azokat a módszereket, amelyeket a család alkalmaz és azokat is, ame­lyeket ő maga ajánlott a szülőknek. Fel kell jegyeznie utólagosan azokat az észrevé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom