Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - A családlátogatás kérdései / Szülők iskolája
Szülők iskolája 63 teleket is, amelyeket a szülőktől hallott, hiszen ezzel hozzájárulhat a gyermekről alkotott vélemény alakításához. A szülők megismerésével eredményesebben végezheti munkáját a nevelő, hiszen látja már azokat a hibákat, amelyeket azok elkövetnek a nevelésben, s tudja mire kell ügyelnie a gyermekkel szemben, és így megfontolt, hasznos tanácsokat tud nyújtani a szülőknek. A családlátogatásnak fel kell deríteni a gyermek életkörülményeit is, pl. hogyan végzi mindennapos munkáját. Ha a tanító úgy látja, hogy ezek a körülmények a nevelés szempontjából kifogásolhatók, károsak, mivel helytelen irányban hatnak a gyermekre, arra kell törekednie, hogy ezek mihamarább megváltozzanak. Állandó kapcsolatot kell teremtenie a szülőkkel, hogy biztosítsa befolyását és ezzel megteremtse a családi nevelés megfelelő feltételeit. A családlátogatás — mert már említettük — hozzájárul a gyermek és a szülők alaposabb megismeréséhez, valamint a családi körülmények feltárásához és ezen keresztül megszilárdítja a szülő és a nevelő viszonyát is, s ezenkívül a látogatás alkalmából a nevelő megismerteti magát a szülőkkel is. Igen fontos az, hogy a szülő megismerje a nevelőt. Ahhoz ugyanis, hogy a szülő értékelni, támogatni tudja a nevelő munkáját, szükséges, hogy a szülőknek alkalma legyen személyesen is megismerni a pedagógust, mint embert és mint nevelőt egyaránt. Ez olykor arra is befolyással van, hogy a szülő milyen mértékben támogatja, segíti a nevelő munkáját. Ha kedvező a benyomás, szinte bizonyosra vehető, hogy növekszik a szülő érdeklődése is az iskola iránt. Nem ritka eset az sem, amikor a családlátogatás folytán a pedagógus véleménye megváltozik a szülőről (de az is éppen ilyen gyakori, amikor a szülőknek a pedagógusról alkotott véleménye változik meg, s a pedagógus távoztával önkéntelenül is kimondja a gyermek előtt „milyen kedves asszony a te tanítónénid!” s ez a kijelentés csak növeli a gyermek ragaszkodását és szeretetét nevelője iránt). Olykor kedvezőtlen irányban is változhatik a pedagógus véleménye, de a látogatásnak még így is pozitív a hatása, hiszen ebben az esetben is hozzásegítette a pedagógust ahhoz, hogy pontos képet alkothasson a családról, mivel csupán így alkalmazhat a családdal és a gyermekkel szemben helyes nevelői módszert. Igen ritkán, de előfordulhat az is, hogy a családlátogatás alkalmával a pedagógus ellenszenvet tapasztal a szülőknél. Láthatóan idegenkedéssel fogadják látogatását, zavartan hallgatnak, röviden és kimérten válaszolnak, zárkózottak, nem tárják fel előtte nyíltan a való helyzetet. A nevelőnek az ilyen helyzetben is meg kell találnia a megfelelő hangot, hogy feloldja a feszültséget, és az ellenszenvet rokonszenvvé változtassa. Legtöbbször az ilyen félreértést a szülőknek a gyermeke iránti túlzott elfogultsága okozza. Ha a nevelőnek a beszélgetés során sikerül szétoszlatni ezt a helytelen nézetet, szinte egyszerre feloldódik a szülő ellenszenve, zárkózottsága. Ennek érdekében a nevelőnek olyan példát kell felhoznia a gyermek viselkedésével kapcsolatosan, amiből nyilvánvaló, hogy a pedagógus is észreveszi a gyermekben a jót, ugyanakkor azonban nem értékeli azt túl. A családlátogatás egész ideje alatt türelemmel és nyugodt megfontolással kell megbeszélni a felmerült kérdéseket, olykor engedékenynek kell lenni, ha úgy tűnik, hogy a szülő mereven ragaszkodik álláspontjához, de anélkül, hogy elvi megalkuvást követne el a pedagógus. Óvakodni kell ugyanis attól, nehogy az eszmecsere vitává fajuljon. A látogatás keltsen jó benyomást mind a szülőben mind a nevelőben. A búcsúzáskor mindketten érezzék, hogy eredményes volt a találkozás, ezért annak hatásának megnyugtatónak, bizakodónak kell lenni. Nem kívánatos az sem, hogy a családlátogatás vendégeskedéssé fajuljon. A gyermek jelenléte sem mindig indokolt, bár egyes esetben szükséges lehet. Ez a családlátogatás közvetlen céljától függ. Rendszerint a második családlátogatás alkalmából ragaszkodik a pedagógus ahhoz, hogy a gyermek is jelen legyen. így alkalma van megfigyelni a gyermek helyzetét, viselkedését a családban stb. Noha a családlátogatás az osztályfőnök és a nevelők feladata, mégis célszerű, ha az iskola igazgatója is néha meglátogatja a szülőket. Ennek több oka is van. Elsősorban is az, hogy az igazgató, mint a nevelőtestület irányítója, nem nélkülözheti munkájában azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyekkel a családlátogatás jár. Az igazgatói családlátogatás sokkal nagyobb előkészületet igényel, mint az osztály- főnöki vagy a nevelői. Hiszen érthető okoknál fogva az igazgató nem ismerheti úgy a gyermeket mint pl. annak osztályfőnöke (ennek egyik fő oka pl. az óraszám korlátozottsága is). Éppen ezért'az osztályfőnöktől tájékoztatást kell szerezni a gyermekre vonatkozóan, s ha úgy véli, hogy ez nem elegendő, néhány napon keresztül
