Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-07-01 / 7-8. szám - Megjegyzések az írásjelek használatához / Nyelvművelés

Nyelvművelés

253

1676-ban született. Ennek az érdekében irta meg legnagyobb prózai müvét: a Török áfiumot. Fő müvében: a Magyar enciklopédiában — amelyet diákjai részére tankönyvül írt... De hadd beszéljen erről maga az illetékes, maga a teleírt papírlap: .. . Elemér naplója, amelyet a művész ... fia volt szíves rendelkezésemre bocsátani: ,,Wienben több hónapon át. .. Mikes az irodalomban fő művével: a Törökországi levelekkel tette ismertté a nevét. — Hová kerültek itt a kettőspontok? Az értelmezők elé! Ezt a mondatrészt pedig vesszővel szoktuk elhatárolni az értelmezett szótól. Ez ugyanis hagyomány már a mi nyelvünkben is, mint a legtöbb nyelvben. Nem hiszem, hogy alaposabb okunk lenne a vessző kiszorítására klasz- szikus helyéről. Nem bizonyulhat célszerűnek a kettőspont használata ilyen helyzetben sem, mert hiszen másképpen kell hangsúlyoznunk a vesszővel elválasztott jelzőt vagy értelmezett szót és másképp a kettőspont után következő fontos, kiemelt, rövidebb vagy hosszabb magyarázatot. Erről még később.

Menjünk tovább, s figyeljünk meg egyéb esetet, ahol szintén dívik a kettőspont használata. Az Irodalmi Szemléből idézek néhány példát: ■S alább: ...vallom: nem magunk s nemcsak népünk akartuk (!), többre készülődtünk: Féleurópát (!) megváltani. (1959. 4. 582) — Más helyen: ...még két dolgot szögezünk le: Először: sem Tőzsértől, sem Cselényi- től, s egyik költőtársuktól sem akarjuk . . . (uo. 573). Az említett folyóiratban vannak ismertetések, amelyeknek minden sorára jut egy kettőspont — hasonló helyzetekben. Valóban szükséges belőle ennyi? Azt hiszem, semmit sem vesztünk, ha például az utóbbi példák első mondatának második kettőspontját elhagyjuk, és az utána következő mondatot hogy kötőszóval vezetjük be. A második összetett mondatnak is sokkal áttekinthetőbb, egyszerűbb és tetszetősebb a szerkezete, ha az Először számnevet sorszámmal vagy betűjelzéssel helyettesítjük. A halmozott kettőspontok miatt zavar támadhat az értelmi, érzelmi hangsúlyozásban és a helyesírásban is, mert egyszer nagy, máskor kis kezdőbetűvel írjuk utána akár a mondatot, akár a szót. Nem idézek rá példákat, bőven szolgáltatnak rá a tankönyvek meg a sajtó is. Ennyit a kettőspont kifogásolható használatáról. Szeretnénk még hozzáfűzni, hogy a tallózgatással nem akarjuk senki kiforrott és helyes ízlését, jó nyelvi és művészi érzékét befolyásolni vagy hibáztatni. Csupán arra akarunk rámutatni, hogy egészségtelenül, indokolatlanul és más írásjelek rovására terjed a kettőspont, s jó lesz talán mértékünkre jobban ügyelni. E pont lezárásául ösz- szefoglaljuk a kettőspont általános használati szabályait.

Jól tudjuk, hogy a kettőspont se nem pont, se nem vessző. Mint minden írásjelnek, ennek is megvan a maga sajátos funkciója és kialakult használati területe.

a) Kettőspontot teszünk a szóról szóra, be nem vezetett, fel nem oldott idézetek elé, pl.: Alig várjuk, hogy azt mondják: ide hát védelmezni bajában a szent hazát! (Petőfi: Hány hét a világ?). — Nem ezt mondtad-e: Nincs itt mit keresnem.

b) Kettőspont van a felsorolás és a szemléltetésül említett példák, szavak és mondatok előtt, pl.: Csokonai helyzetdalai: Parasztdal, Szere-