Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám - Pesthy Mária: Több gigyelmet a mondattan tanításának!

204 Pesthy Mária: Több figyelmet a mondattan tanításának! mégis, mégsem, mindazonáltal, mindamellett, s, és. Pl Álmos vagyok, és mégsem alhatom; ébren vagyok, és mégis álmodom. (Petőfi) Tán csodál­lak, ámde nem szeretlek. (Petőfi) Csendes kocsma ez, csak néha zajlik éjjel. (Arany) Sok bajába került mindezt véghezvinni, de vitézségének nem állt gátul semmi. (Arany) További megszorító ellentétes összetételek: Közel s távolban semmi fény sincs, csak mécsvilágom s honszerelmem ég. (Petőfi) Szobor vagyok, de fáj minden tagom. (Vörösmarty) Örö­mest itthagynám, de most már nem lehet. (Petőfi) Kavarog az élet, ám a Tisza ballag. (Juhász) Az üdvösség tűnt fel az esti csendben, de én pártjára lépni elfeledtem. (Juhász) A tervteljesítésben lemaradtunk, eredményeinket mégsem lehet lebecsülni. Az ellentétes mellérendelő összetételeknek ez utóbb tárgyalt fajtá­jához, a megszorító ellentétes összetételekhez nagyon közelállnak az alárendelő megengedő összetett mondatok. A két mondatfajta közti ro­konvonások miatt sokan a megengedő alárendelő összetételeket is a mel­lérendelő ellentétes mondatok közé sorolták. Kétségtelen, hogy a megszorító ellentétes mondat eltér a többi ellen­tétes mondatfajtától: a szembeállítást és ellentmondást vagy kizárást tartalmazó ellentétes összetételek tagmondatai egymással párhuzamba állított tartalma ellentétet fejeznek ki mondattanilag egymástól függet­lenül; a megszorító ellentétes mondatban ezt a párhuzamot nem találjuk. Az egyik tagmondat megállapítást tartalmaz, melynek érvényét korlá­tozza a másik tagmondat tartalma. Pl. Fázott, mégis izzadt. — összeté­telben a korlátozott tagmondat: fázott; a korlátozó: mégis izzadt. Ezáltal a tagmondatok a mellérendelésre jellemző tartalmi, logikai, lélektani szoros kapcsolaton túlmenően a korlátozott — korlátozó viszonyt figye­lembe véve egymás tartalmát befolyásolják. Nyelvtani szempontból tekintve, a megszorító ellentétes összetétel tag­jai egymástól függetlenek: nem tekinthetjük egyik tagot mellékmondat­nak és a másikat főmondatnak, ezért az összetétel mellérendelő, de a ta­gok tartalmi viszonya kétségtelenül rokon vonásokat mutat a megengedő alárendelő összetételek tagjainak tartalmi viszonyával. Bár sok nehézséggel kell megküzdenünk, népünk életszínvonala fokoza­tosan javul. Minden gabonát idejében begyűjtöttünk, pedig az esőzés a munkát késleltette. Ha ezeket a mondatokat megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a megszorító ellentétes mondatokhoz hasonlóan az egyik mondat cselekményéből a má­sik mondatban levő állítás ellenkezőjére következtetnénk: ha „sok nehéz­séggel kell megküzdenünk”, bizonyára nem javul népünk életszínvonala; továbbá ha „minden gabonát idejében begyűjtöttünk”, valószínűleg nem késleltette a munkát az esőzés. A tagmondatok kapcsolata tehát nyilván a megszorító mellérendelésre emlékeztet, mégis különböznek ezek az összetételek a tárgyalt ellentétes mellérendelőktől. A különbség köztük az, hogy az ellentétes mellérendelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom