Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-06-01 / 6. szám - Kindernay Ede: A némt kérdés tanítása 8. és 11. évfolyamban
Pesthy Mária: Több figyelmet a mondattan tanításának! 205 összetétel első tagmondatában kifejezett megállapítás után a második tag valamilyen nem várt következtetést, következményt foglal magában; a megengedő összetételben a mellékmondat megszorító ellentétet, valamilyen nem várt okot fejez ki, mégpedig olyan okot, amely nem akadályozza meg a főmondat cselekvésének a bekövetkezését, hanem épp ellenkezőleg: megengedi, hogy a fennálló ellentét (akadály) ellenére is bekövetkezzék a főmondatban megjelölt cselekvés. Tehát a fő- és mellékmondat közt függő, alárendelő megengedő viszony van. A megengedő mellék- mondat kérdése: minek ellenére? Kapcsolódhat a főmondathoz kötőszó nélkül, pl.: Legyen bármilyen az idő, délután elmegyek hozzád. A főmondat: délután elmegyek hozzád; kérdezzünk a mellékmondatra: minek ellenére? kérdéssel, a megengedő mellékmondat tehát: legyen bármilyen az idő. Megengedő mellékmondatot kötőszó is kipcsolhat a főmondathoz, pl. Most is hallom a dalt, elhangzott bár. (Petőfi) Megengedő kötőszók: bár, ámbár, bárha, ámde, pedig, csak, holott. További megengedő mellékmondatok: Kopogtat a szél és bemegy, bár a cigány nem szól: szabad! (Petőfi) Legyen elved, hited, s ezt kimond, ha mindjárt véreddel fizeted. (Petőfi) Én ugyan lelketlen por leszek már akkor, de jöttödre vigan zengem énekem. (Csokonai) Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. (Arany) Legyen a dal fájdalmas, merengő, fiaim, csak énekeljetek! (Tompa) Az elmondottakból láthatjuk, hogy a megszorító ellentétes mellérendelő összetétel tagmondatai és a megengedő mellékmondat ée főmondata közt egyaránt ellentétes viszonyt állapíthatunk meg; mellérendelő az összetétel akkor, ha a tagmondatok egymástól nyelvtanilag független ellentétes megállapításokat tartalmaznak, alárendelő pedig akkor, ha az egyik mondat a másiknak mondatrészértékű mellékmondata, tehát függvénye. Kindernay Ede: ♦ A német kérdés tanítása 8. és 11. évfolyamban (Kiegészítő anyag a történelem tanításához) A második világháború kora a középiskolai történelemtanításban az eddigi tantervek szerint a 8. és a 11. évfolyamok anyaga. A tankönyvek részletesen megemlékeznek a második világháborúról, a moszkvai, tehe- ráni, krimi és potsdami konferenciákról, de nem fejtik ki teljes egészében a német kérdés problematikáját. Pedig ezzel a nagy jelentőségű kérdéssel a tanulóifjúságot is meg kell ismertetni. A kérdés kifejtésénél a tanterv által előírt tananyagból indulunk ki: a második világháború befejezéséből. Érdemes tanulóinkkal megismertetni azokat az üdvözleteket, amelyeket az USA és Nanv-Britannia vezetői
