Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Havas Vilmosné: Az anyanyelv tanításának jelentősége a kommunista nevelésben
Havasné: Az anyanyelv tanításának jelentősége a kommunista nevelésben 11 tekintettel kell lenni. Gyakorolni kell a leírás mindenféle faját, elsősorban a munkamenet, munkaeszközök, gépek leírását a természettan és társadalomtudomány szakmaköréből való leírásokat, a magán- és hivatalos levélírás különböző fajait, jelentéseket és vitahozzászólásokat. Az új típusú iskolák tanulóinak önállóan is kell tanulniuk, ezért el kell sajátítaniuk vázlatok, kivonatok, jegyzetek és konspektek készítését is. Növendékeinknek a jövőben gyakran kell majd szóban kifejezni magukat előadások tartásakor, beszédek elmondásakor, azért a készséget nagyon is fejleszteni kell. A nemzeti iskolában nem beszélhetünk még igazi stílustanításról, a nyelvészek és pedagógusok egyhangúan csak azt követelik az alsó tagozat tanulóitól, hogy azok röviden és szabatosan fejezzék ki magukat az adott helyzetben és hogy a gyermek szókészségét fejlessze. Nálunk a stílusgyakorlatok inkább szóbeliek lesznek, tartalmuk megfigyelések, egyéni vagy kollektív átélések, olvasmányok és hallás utáni reprodukciók. A kompozícióban követeljük meg a mondatok logikus egymásutánját, a szavakat helyesen válasszák meg, és figyeljenek a szavak árnyalati különbségére is. A stílusalakzatok lehetnek: feleletek kérdésekre. Mindezt igen érdekesen lehet leírni, csak arra vigyázzunk, hogy a tanuló a konkrét valóságot írja le. A 6—9. évfolyamban külön figyelemmel kísérjük a tanulók szóbeli kifejező készségét, előadó tehetségét. A fogalmazási gyakorlatok ezen a fokon is még gyakorlatiak, a fogalmazás elméletét csak a legszűkebbre méretezzük. Tartalmuk lehet megfigyelés, átélés, olvasmány, egyszerű vélemény- nyilvánítás, összehasonlítás. A stílusgyakorlatok témakörei: szépirodalmi és szakirodalmi szöveg reprodukálása, jelentések, hirdetések összeállítása, beszámoló film vagy színházi előadásról, azoknak a munkaeszközöknek a leírása, melyekkel a tanulók megismerkednek a termelőmunka elsajátításánál, a munkahelyiségek leírása, iskolakert, a gondozásukra bízott park ismertetése, a munkamenet leírása, fizikai, biológiai és kémiai kísérletek leírása és egyszerű szakleírások, a természet és társadalmi jelenségek leírása, bevezetés az elmélkedésbe, valamint a levélírás különböző válfaja, rövid beszámolók a kulturális, politikai és sportmegmozdulásokról, gyűlésről vezetett jegyzőkönyv, kérvény megfogalmazása és életrajzírás, vitatkozásban való gyakorlás és vitaülések vezetése, melyeken a tanulókat érintő kérdéseket tárgyalnak meg. Amint látjuk, bő alkalmuk van az iskolát az élettel összekötni. A követelmények elérése igényességet követel a tanulóktól is, és nagyobb aktivitásra ösztönözni őket. Meg kell még említeni, hogy nemcsak az anyanyelv tanítójának, hanem az egész tanügyi kollektívának feladata azzal törődni, hogy a tanulók tudatos nyelvhasználata helyes legyen. Persze az első követelmény, hogy maga a tanító helyesen használja a nyelvet, mert az esetleges hibákat a tanuló mindjárt elsajátítja és dilemmában van az alakzatok helyes használata körül. Jó volna, ha a módszertani szakbizottságok tüzetesen foglalkoznának ezekkel a kérdésekkel, és már most a második félévben az új követelmények szerint állítanák össze az anyagot.
