Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Havas Vilmosné: Az anyanyelv tanításának jelentősége a kommunista nevelésben
to H a v a s n é : Az anyanyelv tanításának jelentősége a kommunista nevelésben a nyelvtanítás kiindulópontja mindig valamilyen irodalmi szemelvény legyen. Ez szolgáljon alapul a szavak értelmi árnyalatainak megismerésére, a mondat felépítésének stilisztikai gyakorlására és a fogalmazási gyakorlatokra is. A nyelvtanítás menete tehát a következő lehetne: A nemzeti iskolában a tanuló korához és értelmi foka szerint a tananyagot két részre osztjuk. A 2—3. évfolyamokban a tanulók a tanító beszédének utánzása révén tanulják meg a helyes beszédet, és a lexikális helyesírás alapjait csak az ő értelmi fokukhoz mérten tanítsuk. Tanulják meg a mondatok fajait megkülönböztetni tartalmuk szerint. Ismerjék meg a szavak felosztását szótagokra és hangokra, tanulják meg az ábécét, a főnevek ragozásában a tárgyeset és a többesszám képzését, az igeragozásban a jelen, múlt és jövő időt. A helyesírásban sajátítsák el a tulajdonfőnevek helyesírását. A 4—5. évfolyamokban tanulják meg a nehéz helyesírású szavak írását, az ly, j, ss, ssz, tt és tty írását, a tárgy és múlt idő jelének (-t-tt) helyes^ írását, a melléknevek fokozását, a számnév és névmás megismerését. Az igeragozásban vegyük át a feltételes és felszólító módot, valamint az igeneveket. A mondattanból az egyszerű mondatot és annak részeit, és az egyenes beszédet. A 6—9. évfolyamokban két szakaszt különböztetünk meg. A 6—8. évfolyamokban ciklisztikus elrendezésben sajátítja el a tanuló a gyakorlati nyelvtan alapjait, a 9. évfolyamban rendszeresen ismétli a nyelvtan alapjait, és kiegészíti az észlelt hiányokat. * * * A 6—8. évfolyam tanmenete a következő lehetne: Az anyanyelv, nemzeti nyelv, irodalmi nyelv és tájnyelvek. Az irodalmi nyelv stílusai. A szóképzés alapjai, a szavak helyesírásának tudatos begyakorlása. A képzők és összetett szavak jelentése. A szótanban megmarad a kísérleti tanterv előírása, csak nagyobb gondot kell fordítani az esetek fontosságának megmagyarázására. A mondattanban áttérünk a mellék- mondatokra, a mondatok fajaira és a mondat felépítésére, a mondat bővítő részeire, a tárgy jelző, határozó, kiegészítő és az interpunkció használatára. A mellékmondatok felosztásánál külön gondot kell fordítani a szórend használatára, az idézetre, az egyenes beszédre és annak átalakítására. A 9. évfolyamban összefoglaló tudást kell adnunk a nyelv keletkezéséről, fejlődéséről, felosztásáról, a nyelvcsaládokról, az egy és több jelentőségű szavakról, a szinonimákról és homonimákról, valamint a mondat helyes hangsúlyozásáról és a szavak érzelmi aláfestésének helyes használatáról. Aránylag nagy figyelmet kell szentelni a praktikus stílusnak, mivel ezt a tanuló a mindennapi életben fogja használni. Igen fontos a szakstílus is. Feladata, hogy a tanuló a tudomány, technika, termelés, gazdaságtan, politika és közigazgatás terén meg tudja magát értetni. A művészi stílus szépségeire az irodalmi órákon tanítjuk meg a tanulókat, amellett a legfontosabb, hogy minden tanuló átérezze a stílus szépségeit, mégha ő maga nem is használja azt. Mivel az élet megköveteli a maga stílusfajait, ezekre az új iskolában
