Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1959-02-01 / 2. szám - Varga István: Növénytani kísérletek

24 Varga István: Növénytani kísérletek A kísérletezéshez nem kell költséges felszerelés. Elsősorban virágcse­repekre, bögrékre, szélesnyakú palackokra, tányérokra és konzervdobo­zokra van szükségünk. Ezeket a tárgyakat könnyen összegyűjthetjük. Ezenkívül ajánlatos beszerezni néhány darab ER-НА IV-es mikroszkópot, amelyek növénytani megfigyelésekre igen alkalmasak. Továbbá elegendő vízre van szükség. A padokat, vagy asztalokat befedjük papírral, hogy azokban kárt ne okozzunk és így az osztályt könnyűszerrel átalakíthatjuk műhellyé. Minden kísérletnél a legnagyobb rendnek és fegyelemnek kell uralkod­nia az osztályban. A kísérletek elvégzése után a használt eszközöket meg- törölgetjük és eltesszük. Munkafüzetünkben minden kísérletről pontos feljegyzéseket vezetünk: bejegyezzük: Mit vizsgáltunk? Mik a kísérleti előírások? Mit figyelünk meg? Milyen eredményre jutottunk? Amennyire lehetséges, a kísérletnél ajánlatos szemléltető rajzokat is készíteni. Csíráztatási kísérletek Csíráztathatunk az egész évben, de ajánlatos télen végezni a kísérlete­ket, mert a meleg időszakban a természetben tehetünk megfigyeléseket, s ezeket nem szabad elmulasztani. Alkalmas magvak: Lóbab, közönséges bab, borsó. Magágy: Előcsíráztatásnál megfelelő a tányér, virágcserépalj, kon­zervdoboz stb. Talajnak mosott folyami homokot, vagy fűrészport hasz­nálhatunk. Az előkészülethez szükséges: Két csoport virágcserép. 1. száraz fű­részporral, 2. Jól átnedvesített fűrészporral. A fűrészporba pálcikával kis lyukakat fúrunk és akkor babot, vagy más alkalmas magot vetünk bele. Az edényeket pontosan megjelöljük, hogy a tévedéseket elkerüljük. Ha csoportban dolgozunk, mindenki külön magágyat és más-más magot hasz­náljon. Kísérlet: Egy-egy sorozatot (száraz és nedves magágy) meleg, mérsé­kelt és hűvös helyre teszünk. (Télen fagymentes helyet kell keresni.) A magágyat naponta átnedvesítjük, de csak annyira, hogy nedves tapintású legyen. Eredmény: A száraz magágyakban egy mag sem kelt ki, a nedvesben viszont mindegyik. A nedvesség tehát csírázásra indította a magot. A ned­vesség azonban nem elegendő, melegre is van szükség. Kísérlet a természetben: A kertben februártól kezdve hetenként ültető­vassal egy-egy harminc cm mély lyukat fúrnak a földbe. A lyukba fonálon csőalakú hőmérőt bocsátunk le, kb. 10 pere múlva leolvassuk és össze­hasonlítjuk a talaj és a levegő hőmérsékletét. Megállapítjuk a talaj hő­fokát a kert felásásakor és az első zöldségféle elültetésekor. Az egyes kultúrnövények csak bizonyos meghatározott talajhőmérséklet mellett csíráznak. Egyes magok a fagy felengedése után, mások viszont csak kellő melegben csíráznak. A vetést, ültetést ennek megfelelően végezzük. Ko­rán vethető a mák, len, fehérmustár, a paraj stb., meleget igényel a bab,

Next

/
Oldalképek
Tartalom