Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám - A közhasznú munka - a nevelés legfontosabb tényezője / A pedagógiai irodalomból
58 A közhasznú munka — a nevelés legfontosabb tényezője nek a munkásai, mérnökei az illető iskola tanulói. Csak az üzem igazgatója a szaktanító. Az 1. számú ljvovi iskolában pl. asztalos-, lakatos-, galvani- zációs-, elektro-, rádió-, szerszámgép-műhelyből áll az üzem. A moszkvai 144. számú iskolában létesített „Úttörő-üzem” többek közt az iskola kémiai laboratóriuma számára szertári állványokat, a vetőmag jarovizációjához szükséges jégszekrényeket s más hasonló felszerelést készít. A játék formájának, elemének alkalmazása a közhasznú termelőmunkában a tanulók számára a munkát érdekesebbé, vonzóbbá, örömteljesebbé teszi. „Saját üzemében”, „termelő-kombinátjában”, „géptrösztjében” dolgozva a tanuló lassankint megérti a termelés lényegét, menetét, világos lesz előtte a helyes munkaszervezés és megszokja a munkafegyelmet. Az ilyen előzetes kiképzés után a tanuló az iskola elvégeztével hamarabb beleéli magát a munkába, sokkal jobban fog majd dolgozni az igazi üzemekben. Azonban nagy nevelő hatásuk van egyéb közhasznú munkáknak, ilyen például a tanítási segédeszközök készítése, az iskolai könyvtár könyveinek javítása, az iskola épületének és környékének rendben- és karbantartása, az úttörők szobájának berendezése stb. Az iskolák gyakorlati munkájának elemzése alapján módunkban van néhány pedagógiai követelményt támasztani a közhasznú termelőmunka megszervezésével kapcsolatban. Elsősorban szem előtt kell tartanunk, hogy nem minden munka és nem mindig van hasznára a tanulók fizikai, szellemi és erkölcsi nevelésének. A munka mint a nevelés legfontosabb tényezője csak akkor éri el célját, ha helyes szervezéssel, a nevelés többi tényezőivel és módszereivel összhangban van. A tanulók közhasznú termelőmunkájának értelmesnek kell lennie. A munkának gépies, formális teljesítése nem hozza meg a kívánt nevelő hatást. Az iskola és a pedagógus számára nem maga a tény fontos, hogy a tanulók részt vesznek a termelőmunkában, hanem fontos ennek a munkának pedagógiai‘hatása, eredménye. A tanulók közhasznú termelőmunkájának szervezésekor feltétlenül biztosítanunk kell, hogy ez a munka teljesíthető legyen, figyelembe kell vennünk a gyermek fizikai erejét, ismereteit, tudását. A tanulók szívesen végzik el azt, amihez értenek, ami erejüket nem haladja túl. A túl nehéz munka kedvüket szegi s bizonyos fokú passzivitást vált ki belőlük a munkával szemben. — így az alsóbb osztályok tanulói munkatevékenységüket a lehetőség szerint játék formájában fejtsék ki. A középfokú osztályok tanulói az iskola közösségével karöltve olyan munkákban vegyenek részt, mint pl. az iskola játék- és sportterének rendbentartása, felszerelése, az iskola udvarának rendbentartása stb. A felsőbb osztályosoknak a közhasznú munkákba való bekapcsolásánál igyekeznünk kell felkelteni a tanulók érdeklődését egy bizonyos mesterség vagy szakma iránt. Bízzuk meg őket olyan természetű munkákkal, amelyek folyamán közelebbről megismerkedhetnek az őket érdeklő mesterséggel, szakmával. A közhasznú termelő- és társadalmi munka nev.elő hatását nagy mértékben fokozza, ha a munka eredménye reális, látható s rögtön a munka befejeztével kézzelfogható. Ez különösen az alsóbb osztályok tanulói számára fontos, akik még nem tudják elképzelni munkájuk távlati eredményét,
