Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám - Schramm László: A Nemzetközi Geofizikai Évről
M. R. dr., Š a m о r I n : Középfokú kémiai kísérletek 51 harmadára töltött dobozt a falba vert szegre akasztjuk. A eső alsó végére kiálló, kilőtt, fenekétől megfosztott puskatöltényhüvely lesz forrasztva, erre húzzuk a gumicsövet és kész a vízvezeték. Hogy öt pere alatt ki ne ürüljön, szorítócsapot teszünk a gumicsőre. Ezt a kísérletet természetesen nem végezheti több csoport külön-külön. Ha egészen pontosak akarunk lenni, a lombik kettős furatú dugójába hőmérőt is alkalmazunk, hogy a tanulók (bár ez fizika), lássák, hogy a hőfok pontosan 100° marad, míg viz párolog el. A kútvízbe egy kevés rézgálicot teszünk, miáltal a tanuló világosan látja, hogy a szilárd test a viz gőzével nem desztillál át. Hogy ez egyébként bizonyos organikus testeknél gyakori jelenség, azt elég, ha megtudja a tizedik osztályban. Schramm László, Bratislava: A Nemzetközi Geofizikai Évről A társadalom eddig legnagyszerűbb, nemzetközileg irányított tudományos rendezvénye a történelem folyamán a Nemzetközi Geofizikai Év. Ez a társadalmi kultúrtevékenység iskoláink életében is fontos szerepet játszik. Főiskoláink a kísérleti állomásokkal együttműködve részt vesznek a megfigyelésekben és bekapcsolódnak abba a törekvésbe, amely bolygónk és a világmindenség alaposabb megismerését tűzte ki céljául. Általános műveltséget nyújtó iskoláink, valamint szak- és pedagógiai iskoláink ugyan közvetlenül nem vesznek részt a megfigyelésekben, de az elért eredmények minden iskola tanulói számára nagyon fontosak. Már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy a szoros nemzetközi együttműködés a tudomány és a technika terén nemcsak hasznos, hanem tulajdonképpen nélkülözhetetlen is. Egyúttal azt is bizonyítják, hogy a jelenkorban lehetséges a két különböző gazdasági rendszer békés együttélése. A tanítók oktató- és nevelőmunkájukban jól hasznosíthatják a NGÉ-ben elért sikereket: a népek és nemzetek hasznos együttműködését, a természeti jelenségek közötti összefüggések megismerését és a tudományos ismereteknek békés célokra való felhasználását. Mindezt sikerrel felhasználhatják a tanulók tudományos világnézetének kialakításában is. Tanulóink már sokat hallottak és tudnak a NGÉ eddigi eredményeiről, olvastak a sarki expedíciókról, a Mirnij sarki-állomásról, az atomhajtásos jégtörő hajóról, a mesterséges holdakról (szputnyikokról), a sarki fényről stb. Ismerik a jelenségek megnevezését, azonban nem ismerik a megnevezések tartalmát és a mögöttük rejlő fogalmakat. A tanítók feladata, hogy — a diákok fejlettségének megfelelően — megmagyarázzák a természeti jelenségek értelmezését és lényegét. Ezért fontos, hogy minden tanító kísérje figyelemmel ezeket a kérdéseket a napilapokban, folyóiratokban és szaklapokban. írásomban ismertetni óhajtom a NGÉ eddigi történetét és
